Page 75 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Átható médiakommunikáció 73 transzmediális narratológia azt javasolja, különböztessük meg a narratív jelen­ tés alapbázisát, s elkülönítve kezeljük a narratívát megjelenítő, gyakran mé- diumspecifkus jeleket. Ebben a megközelítésben kezelhetővé válik az a gyakorlat is, amikor a verbális narráció más médiumformáktól kölcsönöz, a zenéből, a festé- szetből vagy akár a flmes elbeszélésből. Ezek az átvételek akár abból is fakadhat- nak, hogy az egyik médium utánozni szeretne egy másik médiumot, és ezzel elér- ni a hatását. Ryan példaként említi az eredetileg a flmbeli narrációhoz köthető montázst, melyet átemeltek a verbális narrációba is, s ezzel flmszerű elbeszélési módokat hoztak létre (Ryan, 2004: 2). Érdekes, hogy bár egészen más irányból, de Jay Bolter és Richard Grusin is hasonlót állít remedializációs elméletében: az új médiumok egyrészt újracsomagolják a régi, ismert tartalmakat, másrészt birtokba veszik más médiumok technikáit, formáit, sőt társadalmi jelentőségüket is (Bolter– Grusin, 2011) Ryan amellett érvel, hogy a narratíva szöveges aktualizálódása egy történetnek, s a történet maga csupán virtuális formában létező mentális kép, kognitív konstrukció, és mint ilyen médiumtól független reprezentáció A fenti megközelítéssel a transzmediális narratológia a klasszikus elbeszé- léselméletek egyik alaptételét is megkérdőjelezi. A klasszikus elméletek ugyanis a megtörtént esemény (szüzsé, plot) és az elbeszélt történet (fabula, story) kapcso- latát kutatták, ennek a kettősségnek az alapján vizsgálták a történés, illetve az elbeszélés idejét, terét, a cselekményszálakat, a szövegvilágot, a nézőpontot. A transzmediális narratológia ellenben a kognitív konstrukcióként létező tör- ténet (story) és az aktuális diskurzusban megjelenített történet kettősségét vizs- gálja. (Ennek a narratológiában is vannak előzményei, hagyományai: Gerard Genette kutatásai, lásd Ryan, 2004; Gripsrud, 2007: 182–183) A történeteknek mint mentális képeknek három jellegzetességgel kell rendelkez- niük, e három elemmel különíti el Ryan a storytípusú mentális képeket más men- tális képektől, konstrukcióktól: – A történet olyan világban játszódik, mely egyénített cselekvőkkel (ágens) és tár- gyakkal van benépesítve Térbeli dimenziói vannak – E világban változások történnek, melyek nem feltétlenül láthatóak előre, mert kevéssé szokványos fzikai események okozzák őket. Ezek lehetnek véletlen tör- ténések vagy előre megfontolt akciók. Ez jelenti majd a történet időbeli dimen- zióját. – Ezenkívül a fzikai állapotok oksági kapcsolatban állnak; a fzikai események mentális állapotokat vagy eseményeket jelölnek. A mentális állapotok lehetnek célok, tervek vagy érzelmek A kapcsolatok e hálózata teremti meg a koheren- ciát, a motivációt, az okságot és az érthetőséget, értelmet. Ezek a jelenségek ad- ják a logikai, mentális és formális dimenziót.