Page 76 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

74 Műveljük a médiát! Ryan szerint így megteremthető a narratíva fogalmának médiumtól független kiterjesztése. Sőt arra is vállalkozik, hogy a médium fogalmát is a transzmediális narratológia felől határozza meg A médium ebben az esetben az a kategória, amely valódi különbségeket teremt és hordoz a tekintetben, hogy mit jelenít meg vagy mond a történet, hogyan teszi ezt, miért mesélik el, mi vele a cél, mit akar- nak kifejezni általa. Melyek azok a megkülönböztető elemek, amelyek ezt biztosít- ják? A médium adja az 1. időbeli, térbeli megjelenítés keretfeltételeit; 2. a mozgás érzékelhetőségének feltételeit, de fontos 3 a csatornák száma; és 4 az érzékelés, észlelés kitüntetett csatornája is. Hiszen más idő- és térdimenzió jeleníthető meg egy nyomtatott újsághírben, más egy szappanoperában, s ugyanígy különbözik a mozgás megjeleníthetősége verbális szövegben, illetve mozgóképben. Ahogy az sem mindegy, miként fogadjuk be a színházi előadást, a nézőtéren ülve vagy tele- víziós közvetítésként, hiszen az érzékelést és az abból fakadó élményt befolyásolni fogja a médium (Ryan, 2004: 11–12). Egyszóval a médium tesz modális különbsé- get történet és történet között Az így elgondolt narratívaelméletben a szemantika foglalkozik a mentális történettel és cselekménnyel, a szintaxis a diskurzusban ak- tualizálódó történettel (a média mint diskurzusalakító kategória is idekapcsolódik), és a pragmatika kutatja azt, hogy konkrét szituációkban mire használják az embe- rek a történeteket Adatbázis–narratíva Lev Manovich már említett könyvében, az adatbázisnak mint önmagában vett kulturális formának az értelmezését kutatja. Számára az adatbázis a számító- gépes kor kreatív középpontja, sőt a jelenkori kultúra valódi logikai szerkeze­ tét is az adatbázis és nem a narratíva adja. A narratíva és az adatbázis – két egymással versengő elképzelés, a világra adott két eltérő reakció. Az adatbázis mint kulturális forma adatok listájaként képezi le a világot, ugyanakkor eluta- sítja a lista rendezését. Ezzel szemben a narratíva ok és okozat szerint rend­ szerezi a látszólag rendezetlen dolgokat (eseményeket) Következésképpen az adatbázis és a narratíva egymás természetes ellenfelei Azzal, hogy az emberi kultúra ugyanazon területéért küzdenek, mindkettő kizárólagos jogot formál arra, hogy értelmet adjon a világnak (Manovich, 2001). Az adatbázis vs. narratíva vitához annyit érdemes hozzáfűznünk, hogy a transzmediális narratológia nézőpontjából ez valószínűleg hamis dilemma. Hiszen más mediális keretet teremt a digitális hálózat, mely az adatbázisnak kedvez, és megint mást a televízió, mely kifejezetten narratív médium, sőt mediális sajátos- ságainál fogva képes egy véget nem érő, nyitott narratíva létrehozására is (Kozloff, 2011)