Page 78 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

76 Műveljük a médiát! kat; a hermeneutika az értelmezést, befogadást; a retorika a nyelvhasználatot és a szituációt, míg a narratológia az elbeszélés formáit Silverstone-nál a narratológia helyett a (média)poétikát találjuk (Silverstone, 2008). Mindennek kapcsán – akar- va-akaratlan – eszünkbe ötlik Jakobson kommunikációs alapmodellje, melyben oly karakteresen elválasztotta a nyelvészetet és a poétikát (Jakobson, 1969) Mintha Gripsrud a jakobsoni hat elemből négyhez kötné az elemzési módokat. A szemio­ tika foglalkozik a kódolással, a hermeneutika a vevővel, a befogadóval, a reto­ rika a kontextussal, a narratológia az üzenettel. S ami még érdekesebb, a műfaj fogalma mind a négy területen felbukkan Talán ezért fogalmaz McQuail a követ- kezőképpen: „Bár a műfaj hasznos fogalom, amely segít eligazodnunk a médiater- més lenyűgöző bőségében, és leírni, kategorizálni a tartalmat, nem igazán hatásos elemzési eszköz, mivel egyszerűen túl sok az alkalmazási lehetősége” (McQuail, 2003: 291) – A szemiotika szemszögéből a műfaj: kód. „Egy műfajt szemiotikai szempont- ból defniálhatunk olyan kódként, amely meghatározza, milyen típusú jeleket kombinálhatunk, és hogyan kombinálhatjuk ezeket a szövegek egy bizonyos osztályán vagy családján belül” (Gripsrud, 2007: 115). A műfajok kódként való értelmezése korábban Stuart Hallnál is felbukkan, bár ő nem magára a kódra, hanem a kódolás/dekódolás folyamatára helyezi a hangsúlyt (Hall, 2007, vö. McQuail, 2003: 289). – A hermeneutikában (az értelmezés és a megértés tudományában) a műfaj az elvárási horizont része. „E tekintetben kulcsszerepet játszanak az aktuális szö- vegtípusról, műfajról korábban szerzett ismereteink és tapasztalataink. A műfaj- ismeret, mint mondtuk, elengedhetetlenül része az elvárási horizontnak ” (Gripsrud, 2007: 128) Vagyis nem „naiv” módon nézünk egy hírműsort, egy show-t, esetleg olvasunk egy krimit, hanem előzetes ismereteink és azokból fa- kadóan előzetes elvárásaink vannak a médiatartalommal kapcsolatban. De nem- csak a jelről, műfajról és médiáról van előzetes tudásunk, hanem magának a világnak a működéséről is. Ezért mondhatja Gripsrud: „Hermeneutikai szem- pontból (…) minden műfaj mögött egyúttal egy sajátos világszemlélet is áll, a világ és a lét megértésének egy módja. Az egyes műfajok az emberi és társadal- mi lét különböző oldalaira fókuszálnak.” (Gripsrud, 2007: 135) – A retorikában a műfaj pragmatikai jelenség. Gripsrud könyvében a televíziós hírműsorok beszédhelyzetét elemzi a retorika eszközeivel. Ennél jóval feszesebb leírást találunk Aczél Petra könyvében: „A műfaj sem retorikai gyökereiben, sem modern megközelítésében nem formális egység, hanem olyan pragmatikai jelenség, amely a szándék és a hatás között teremt kapcsolatot, és a társas viszo- nyokat cselekvő módon formálja.” (Aczél, 2009: 82–83). – S végül a narratológiában a műfajt mint szerkezeti formát írják le, mutatják be. De fgyelembe veszik a formához tartozó funkciót is