Page 82 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

80 Műveljük a médiát! Ezek alapján azt is felvethetjük, hogy a szövegtípus-kompetencia valójában a cselekvéstípusok, szituációtípusok ismeretén alapul „A kommunikáció az akció (…) típus[ának] felismerésével teszi lehetővé a hallgató számára a beszélői szándék megértését és elfogadását, a szándék beteljesítését a résztvevők hozzájárulásával.” (Bazerman, 1994, idézi Aczél, 2009: 85) Cselekvés–szöveg–kultúra kapcsolatáról még Irmengardot érdemes idézni: „A nyelv az egész kultúra prototípusa, és a kul- túra szövegek özönéből áll. A szöveg eszerint tág értelemben megfelel a kultúrá- nak, a nyelvnek, magának az embernek. Szűkebb értelemben a szöveg arra az absztrakt teoretikus szerkezetre referál, mely az általános diskurzusnak nevezett valami alapját képezi. (…) A szöveg által betöltött transzdiszciplináris státus te- hát egy transzdiszciplináris modellt követel meg, és ez jelenleg a cselekvéselmélet. [kiemelés A M ]” (Irmengard, 2004: 436) Magyar szerzők közül Károly Sándor egy írásában találkoztam azzal a gondo- lattal, hogy szövegtipológia és cselekvéstipológia összekapcsolódása törvényszerű. „A műfaj egyébként meghatározó a szöveg alakulása, kialakulása szempontjából is, hisz a szövegeknek csak legáltalánosabb sajátosságai, törvényszerűségei ér- vényesek minden szövegre, egyébként szövegtípusok szerint specializáltak. S ez természetes is, hiszen a szövegtípusok végeredményben magatartástípusok, társa- dalmilag kialakult, de állandó változásban lévő beszédtett-rendszerek.” (Károly, 1979: 29) Műfajkutatás A műfaj leírásában és meghatározásában Carol Berkenkotter és Thomas N. Hucking a következő alapelveket érvényesítik: dinamizmus (a műfajok változ- nak), szituacionalitás (a kommunikációs akciókban való részvételünkből szár- maznak), forma és tartalom kapcsolata, kettős szerkezet (a részvétel és a létre- hozás kettőssége), közösségi tulajdon (a közösség normáit, eszméit is jelzik) (Aczél, 2009: 88–89) Hová tartozik tehát a műfaj/szövegtípus fogalma? Mint említettem, két utat jár- hatunk be, ám mindkettő ugyanoda vezet: a kommunikatív interakcióhoz. A mű- fajok szociális konstrukciók, formájuk és tartalmuk a szociális helyzetek funkciói- ból, céljaiból és jelentéséből származik (Bazerman, 1988, idézi Aczél, 2009: 85). Mi következik ebből az elemző számára? Ha műfajt/szövegtípust akarunk vizsgál- ni, akkor nem szorítkozhatunk pusztán a szövegek elemzésére, hanem azt a kom- munikatív interakciót kell górcső alá venni, amelyben a műfaji szövegek konstruá- lódnak Műfaji szempontból a nyomtatott sajtó műfaji rendszere a legstabilabb A krea- tív változások egyes műfajokat újítanak meg, de magát a műfaji rendszert nem ala- kítják át, és különösen nem jellemző a műfajhatárok átlépése. A felosztás alapját