Page 77 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Átható médiakommunikáció 75 A televízió domináns elbeszélési módja John Fiske szerint a realisztikus narratí­ va. A realizmust négy fő ponton biztosítja a befogadók számára (Fiske, 2011: 132): – Az ok-okozati viszonyok és a hatások ábrázolását linearitás jellemzi. – A narratíva zártsága magas fokú – A történeteknek mind az időbeli, mind a térbeli elrendezése realisztikus. – A narráció ágense centrális helyzetben van Televíziós történetmesélés kapcsán itt érdemes utalni arra a felelősségre, amit a reális és valós megkülönböztetése hordoz. Ennek különösen a hírműsorok eseté- ben van jelentősége. A realista narratíva olyan elbeszélés, mely nem mitikus, fantasztikus vagy szürreális: a cselekmény, a karakterek, a tér és idő megjelenítése nem mond ellent a természet rendjének. Nincsenek benne megmagyarázhatatlan fordulatok, földönkívüli lények, nem a jövőben, a Marson játszódik a történet. De ezzel együtt csak realista és nem valós. Vagyis kitalált és nem ténylegesen meg- történt eseménnyel van dolgunk. A hírműsorok kizárólag valós eseményeket mu- tathatnak be, a realizmus ebben a műsortípusban kevés. Tulajdonképpen a koráb- ban említett, médiatartalmakkal kapcsolatos hitelességi problémák mélyén is ezt a kérdést találjuk: a tartalomban megjelenített történés valós, vagy csak reális? A 2011 márciusi fukusimai baleset után számos feltöltött videóról kiderült, hogy földrengést mutat ugyan, de nem ott és nem akkor készült 3.3.2.2. Műfaj „Egy tisztes úr Peruban élt, és odavolt a fasírtért; míg szeles neje őt sütötte bele, s odalett szegény a fasírtért ” Edward Lear limerickjével kapcsolatban írja Umberto Eco: „Próbáljuk meg elmon- dani ezt a történetet úgy, ahogyan a New York Times beszámolna róla: »Lima, március 17 Tegnap Alvaro Gonzales Baretót (41 éves, kétgyerekes családapát, a perui Vegyipari Bank könyvelőjét) tévedésből belesütötte a fasírtba felesége, Loli- ta Sanchez de Medinaceli…«” (Eco, 1995: 51). Egy limerick – egy hír; műfaji sza- bályok kötik mindkét formát. De mik is ezek a szabályok pontosan, mitől lesz va- lami külön műfaj, miben tér el, és miben hasonlít más szövegekhez? A médiatartalom, a médiaszövegek elemzéséhez impozáns elméleti hátterünk van Jostein Gripsrud Médiakultúra, médiatársadalom című könyvében (Gripsrud, 2007) négy nagy területet, lehetőséget sorol fel: a szemiotikát, a her­ meneutikát, a retorikát és a narratológiát. A szemiotika elemzi a jeleket, kódo-