Page 93 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Átható médiakommunikáció 91 sítette azt, amit a fatalok médiafogyasztása kapcsán már több mint egy évtizede globális jellemzőként azonosítanak: – Nyitottak a műszaki és tartalmi újításokra. – Az átlagosnál magasabb arányban használnak párhuzamosan médiaeszközöket – A digitális írástudás kiemelkedő szintje jellemző rájuk. A kommunikációs eszközök közül az említett korosztály, vagyis a 15–29 év közöt- ti fatalok legtöbbjének, 93 százalékuknak mobiltelefonjuk van (31 százaléknak okostelefonja, 62 százaléknak hagyományos mobilja), 80 százalékuknál a család- ban van számítógép, 63 százalékuk rendelkezik saját számítógéppel, internetes hozzáférése 70 százalékuknak van. A fatalok mindennapos médiahasználatában jellemzően azok az eszközök váltak népszerűvé, amelyek több, korábban más-más készüléken elérhető funkciót integráltak egy berendezésben. Az elemzés utal Jenkins (2008) ezzel kapcsolatos meglátására, miszerint 1 a technológiai beren- dezések piaci koncentrációját és 2. a technológiai konvergenciát természetesen 3. a fogyasztás konvergenciája is követi. A felmérésből kiderül, hogy a magyar fatalok televíziózásra fordított ideje 2008-hoz viszonyítva megnőtt, 2012-ben hétköznap 120 perc, hétvégén viszont napi 210 perc az átlag. S bár ezek az értékek nem érik el a 2004-es, kiugróan ma- gas szintet, mégis magyarázatot igényelnek, hiszen a nemzetközi trend a fatalok átvándorlása a televíziótól a hálózati képernyők elé. Mi lehet hát a növekedés ma- gyarázata? A tanulmány hat okot említ a háttérben (Kitta, 2013: 256–259): – Lecsengett a web 2.0-es felületekhez kapcsolódó fogyasztói lelkesedés. – Megjelentek az okostelevíziók, a digitális adás, mely jobb kép- és hangminősé- get biztosít – Nőtt a televízió-előfzetések száma. – Televíziós tartalmak elérhetők a neten. – Az elérhető csatornák száma Magyarországon az említett időszakban 50-ről 100-ra emelkedett – Dekonjunktúrában nő a televíziónézők száma, mert fajlagosan ez a legolcsóbb szórakozási forma Mint említettem, 70 százaléknak van internet-hozzáférése. Egészítsük ki ezt az adatot azzal, hogy 69 százalékuk közösségiportál-használó. „Ez a szám nem ke- vesebbet jelent, mint hogy majdnem mindenki, akinek az otthonában megtalálható a világháló, ott van valamelyik internetes közösségépítő oldalon.” (Kitta, 2013: 259) Az adatokból jól látható, hogy a közösségi média központi helyet foglal el mindennapjaikban. A közösségi média használatában a „Mire használják leggyakrabban?” és „Milyen tevékenységet végeznek vele?” kérdésekre adott válaszok alapján a kö- vetkező mintázatok rajzolódnak ki.