Page 92 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

90 Műveljük a médiát! Két sztereotípia a befogadás- és hatáskutatásban Sonia Livingstone szerint két egymással szembeállítható sztereotípia él a mé- diahatás-kutatás szakirodalmában Az egyik hiszékenynek, ostobának, sebez- hetőnek, gyengének tételezi a befogadót, aki folyamatos támadásoknak van ki- téve médiahasználata során A másik sztereotípia viszont rendkívül kreatívnak, jól informáltnak és minden helyzetben racionálisnak tételezi a médiahasználó- kat (Livingstone, 1996). A médiatartalom létrehozói is többféleképpen gondolhatnak saját közönségükre, befogadóikra Az egyik ezzel kapcsolatos tipológia szerint a média a fogyasztót, a szavazót és a polgárt tudja megszólítani (a tipológiát Allan alapvetően a média- hírekre alkalmazva dolgozta ki, de véleményem szerint a teljes médiatartalomra kiterjeszthető [Allan, 2010: 4]). – A média fogyasztóban gondolkodik, akár információt kínál a nézőnek, akár szórakozást, s az eredményesség mérőszáma ebben az esetben a nézettség lesz. „A globális média áttörése elsősorban a kereskedelmi (kommerciális) média nyomulását segíti elő, háttérbe szorítva a közszolgálati programokat mind a kul- túrában, mind a politikai információk terén Ezzel megrendíti a hagyományos kulturális identitásokat, szűkíti a politikai nyilvánosság terét, hiszen a közönsé- get nem állampolgárként, hanem mindenekelőtt fogyasztóként szólítja meg.” (Bayer, 2002) Ráadásul a média boldogságképei is elsősorban a fogyasztói szeg- mensben azonosíthatóak – Amikor a média a befogadóban a szavazót látja, akkor kétségkívül politikai, ideológiai működésére kell gondolnunk. – A polgárként megjelenített befogadó pedig az a racionális olvasó, néző, aki életvezetéséhez a média információit is felhasználja, legyen szó egy apróságról – vigyen-e holnap esernyőt magával, vagy ne – vagy akár jelentősebb esemé- nyekről – környezettudatossági kérdések stb. A befogadók megértéséhez talán akkor kerülünk a legközelebb, ha a kérdést a befogadók médiahasználati szokásai felől közelítjük meg. Idekapcsolódva három meghatározó kutatást szeretnék bemutatni, melyben a fatal generációra koncent- ráltak: a magyarországi Magyar Ifjúság 2012 és az európai uniós EU Kids On­ line, valamint Net Children Go Mobile 2014 adatait és az ezekből kirajzolódó trendeket tekintjük át. A Magyar Ifjúság 2012 kutatás a 15–29 éves korosztályt vizsgálta 8000 fős minta alapján. Mivel egy négyévente ismétlődő felmérésről van szó, az adatok ösz- szevethetőek a 2008-as, illetve a 2004-es eredményekkel, s a változásokból kiraj- zolódó folyamatok is értékelhetőek, értelmezhetőek. A magyar kutatás is megerő-