Page 114 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

112 Ifjúság és média (Zhong, 2010). A Super Girl esetében nem volt szükségszerű ellentmondás a kö- zönség vágyaira épülő valóságshow és a társadalmi felfordulás elkerülésére törek- vő politikai rendszer között. A közönség tagjainak fzetniük kell, ha szóhoz akar- nak jutni, és ha így tesznek, „a megnyilvánulás tartalma nem azonos azzal, amit egyébként a nyilvános szférával azonosítanánk; tehát míg a részvételnek modali- tása van, (…) a részvétel maga apolitikus.” (Huang és Chitty, 2009, 131.) Huang és Chitty észrevétele az volt, hogy a kedvenc énekesre leadott, SMS kül- déssel történő, egyszerű szavazás a Super Girl rajongóját a modern média hálóza- tába kapcsolta be, amely a propaganda kapcsán kialakult évszázados konfiktus eredménye volt, és amely független a felhasználók motivációitól és/vagy örömeitől – akárcsak a buggyos farmer esetében a 38. szélességi körnél. A szavazás öröme itt nem irreleváns kérdés, de volt egy másik lényeges szempont is azzal kapcsolat- ban, hogy ez a „szokás” hogyan alakulhatott ki a politika és a technológia fejlődé- séből. Az SMS-ben küldött szavazatoknak gazdasági funkciói is vannak a kínai médiagazdaságban, s ennek kevés köze van az SMS feladója által tapasztalt örö- mökhöz. Valójában nincs különösebb okunk arra, hogy az eseményeknek ezt az olvasatát olyan „tényként” fogadjuk el, amely Zhong sokkal pozitívabb olvasatát a részvételi demokrácia fantáziájaként kezeli – ehhez sokkal több kutatásra lenne szükségünk azzal kapcsolatban, hogy a szavazók hogyan értelmezik a cselekedeteiket, és ez később milyen hatással van az identitásukra. Azonban a leglényegesebb az, hogy a fatal közönség performanszai nem akadályozták az állam vagy a kereskedelem érdekeit, még akkor sem, ha a közösségek pontosan el tudták képzelni, hogy a sza- vazás ebben a formában milyen üzenetet közvetíthet másoknak az örömeikről. Eb- ben az értelemben a technológiák olyan teret hoztak létre, ahol a hatalmat az „idő- ben lehetett megosztani”. Ez újraalkotta a közönség cselekvésének „kényszerű” aspektusát, amit korábban a behavioristák hangsúlyoztak, s ezzel ismét fontosabbá vált az, hogy a közönség mit csinál, mint az, hogy mit gondol. Így értelemmel át- szőtt cselekvések helyett, értelemmel rendelkező szokásokról beszélhetünk. Ifjúság és nemzetközi kommunikáció: cselekvéstől a gondolatig és a szokásokig Az előző fejezet feladata az volt, hogy a médiatechnológiák különböző hatásait „kulturális tényezőkként” (cultural drivers) értelmezzük, olyan jelenségekként, amelyek más tényezőkkel együttesen társadalmi változásokat segítenek elő. Ennek az egyik módja az, hogy azokkal a sikeres nemzetközi műfajokkal foglalkozunk, amelyek a közönség mobiltechnológiákon keresztül történő elérését aknázták ki. Erre kevés jobb példát találhatunk, mint a kínai Super Girl. A Super Girl olyan különböző érdekek közötti együttműködést hozott létre, amelyek más körülmé-