Page 115 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

4. fejezet: A globális médiaipar 113 nyek között egymással ellentétesek – és a médiatechnológiák hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a körülmények különbözzenek a korábbi lehetőségektől. Ez technológiai kérdés, vagyis az adott platformkonvergencia körülményei között Kína általános „hatalmi tereket” hoz létre, amelyek nemzetközi kereskedelmi érdekeket és nem- zeti politikai célokat szolgálhatnak, mivel egyik érdekcsoporthoz sem kötődnek kizárólagos módon. A technológiák és gyakorlatok együttesen teremtik meg az al- ternatív ideológiákat befogadni képes tereket, ami rendkívül hasznos lehet Kína számára, amennyiben az állam a médiapolitika átalakításán keresztül szeretné új- radefniálni önmagát. A Super Girlt nyíltan bírálták, amiért a show azzal fenyege- tett, hogy a kínai fatalok „megmérgezésével” letéríti a nemzetet a fejlődés helyes útjáról (Zhong, 2007). A show példátlan kereskedelmi sikerének megmentése érde- kében a HSTV végül lépéseket tett azért, hogy a Super Girl megfeleljen az állami elvárásoknak (Zhong, 2007). Ettől eltekintve a show még hosszú ideig túlélt a kon- vergens technológiák segítségével, amelyek még közelebb férkőztek a közönség mindennapi szokásaihoz anélkül, hogy bármilyen konkrét üzenetet közvetítettek volna. Tulajdonképpen itt arról a hatalomról van szó, ami a média terében kordában tartja a közönséget, és ahol sokkal nagyobb jelentősége van azoknak a szokások- nak, amelyek a teret létrehozzák, mint azoknak a tartalmaknak a jelentése, ame- lyeket a tér hordoz. Ebben a megközelítésben fontosabb az, hogy a közönség mit gondol, mint az, hogy mit csinál, s így ez a negyedik „álláspontot” jelöli a közön- ségelméletek területén. A Super Girl a „vertikális márkázás” gyakorlatát követte (Huang és Chitty, 2009), ami azért a transzmisszió egyik sikeres formája, mert a kínaiak hétköznapi életének minden területét átjárja; a politikától kezdve az állami irányítással zajló médiaeseményeken át az ifjúság tapasztalataiig. A valóságtelevíziózás kínai tapasztalatai azt mutatják, hogy a médiatechnológi- áknak politikai hatásuk van, mert lehetővé teszik az olyan erős érdekek közötti együttműködést, amelyek különböző módokon tudják kihasználni a fatal nézők médiahasználati gyakorlatait. A Super Girl versenyzőire történő szavazás egyszer- re termel proftot, erősíti a liberálisabb politikai rendszerbe vetett hitet, és ezen kí- vül ellátja a politikai „hordozó” funkcióját is. Ez a három cél csak azért jelenhet meg egy időben, mert a fatal kínai közönség nincs tisztában cselekedetei jelentő- ségével; motivációik és tetteik politikai és gazdasági tőkét kovácsolnak mások szá- mára. Fontos megérteni, hogy a média hatalma akkor is létrejön, ha a fataloknak nem lehet megmondani, mit gondoljanak, miben higgyenek; ez a marketing és a reklám befolyását is segíthet megmagyarázni, ahogyan azt a mértéktelen italozásról és a közösségi médiáról szóló fejezetben látni fogjuk. A kínai zenés valóságtelevíziózás az állam és az üzlet képlékeny összefonódásaként úgy aknázza ki a technológiák által nyújtott lehetőségeket, hogy közben ez a közönség szokásainak társadalmi következményeire is hatással van. Ez jelenti a negyedik lépést annak megértésé- ben, hogy a média hogyan befolyásolja a nyilvánosságot: a viselkedéstől az ideoló-