Page 136 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

134 Ifjúság és média megformálásában milyen szerepe van az olyan társadalmi intézményeknek, mint például az iskola és a média, illetve azoknak a helyeknek és hangoknak, amelyeket a fatal nők önmagukat kifejezésére használnak” (2004, XIX.). A lánykutatások ezáltal továbbviszik annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy a változó szocio- ökonómiai körülmények szimbolikus szinten hogyan befolyásolják a fatalok visel- kedését. Az irányzat ezt az ismerős kérdést a szexuális állampolgárság fogalmán keresztül közelíti meg, amelynek lényegét legutóbb McRobbie „új szexuális szer- ződés” fogalma fejtett ki (2007). McRobbie azt állítja, hogy még mindig a médiával kapcsolatos régi eszmék, ideológiák és a hamis tudatok állnak a fatal nők őket ábrázoló képekhez való vi- szonyulása mögött. Ez komoly kihívást jelent; McRobbie érvelése szerint az ifjú- ság „problémája” nem az, hogy nem vagyunk hajlandóak meghallgatni, amit a fa- talok mondanak. Sőt, ennek az ellenkezője igaz; a média hatásával kapcsolatos kutatások téves irányt vettek, mivel túl nagy hangsúlyt fektettek a fatal közönség véleményére ahelyett, hogy azzal foglalkoztak volna, a médiaipar hogyan ösztönzi a lányokat arra, hogy a nemiséggel kapcsolatban úgy gondolkodjanak, beszéljenek és cselekedjenek, ami végső soron megfosztja őket a hatalomtól. Ezzel egyetértés- ben Maya Götz is azt írta: valójában azt kellene „kideríteni, hogy a lányok milyen pozíciókban nyilvánulhatnak meg lányokként” (2008). A probléma részben a min- tavételi módszerekből adódik: „szinte alig említünk olyan esettanulmányokat, amelyek a sikeres nőiséggel foglalkoznak, és amelyekben nem jelenik meg semmi- lyen explicit, kritikus álláspont a patriarchátussal szemben.” (2008, 81.) A fejezetben tárgyalt esettanulmányok célja az, hogy bemutassák azokat a kü- lönféle médiahasználati gyakorlatokat, amelyek korrigálják ezt az egyensúlyt azál- tal, hogy a mobil média segítségével olyanokat is elérnek, akiknek a nemi identitá- sát gyakran elhallgatják. Így ha a korai szubkultúra-kutatások azokkal a fatalokkal foglalkoztak, akik azt hangoztatták, „nézz rám!”, akkor a mobil média kutatása azokról szól, akik azt mondják, „ne nézz rám!”. A tudomány szempontjából mind- két kérdés releváns, különösen, ha belátjuk a szubkultúra-kutatások és a lánykuta- tások alapvető hasonlóságait. Összefoglalás – A „nem létező” és „személyes” terekben mobil médiát használó fatalok kérdése azt a hagyományt folytatja, amely azzal foglalkozik, hogy a fatalok a defenzív terek segítségével hogyan reagálnak a változó társadalmi struktúrákra. – A feminista médiakutatás eredményei különösen hasznosak ezen a területen, mivel az irányzat először részletes empirikus és elméleti munka segítségével kapcsolta össze a nyilvános szabályokat a privát szabályokkal, majd ezeket az eredményeket arra használta fel, hogy magyarázatot adjon a szubkultúra-kutatá- sok hiányosságaira.