Page 140 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

138 Ifjúság és média 1999 óta a médiaerőszakról és hatásairól szóló viták középpontjában gyakran je- lennek meg az iskolákban előforduló fegyveres leszámolások. Az ilyen tragikus események ma már olyan gyakoriak, hogy érdemes elgondolkoznunk azon, vajon a globális közönséget miért teszik ki ilyen nagy mennyiségű erőszak látványának. Azonban mielőtt azon aggódnánk, hogy az erőszak befolyásolja a közönséget, kü- lönösen a fatalokat, először azt kell tisztázni, egyáltalán miért látható ennyi erő- szak a médiában. A médiakutatás egyik legjelentősebb fordulata akkor történt, amikor a médiakutatók felismerték, hogy a médiaerőszak problémája állandóan visszatérő kérdés. Az erőszak történetként elsősorban azért vonzó, mert rajta ke- resztül rugalmasan kommunikálható egy sor eszme és tanulság azzal összefüggés- ben, hogy milyen a világ, s így az erőszaktörténetek mindig alkalmasak arra, hogy a közönség fgyelmét felkeltsék; és mint tudjuk, a fgyelem proftot jelent (Gerbner, 1998). Ezt a hagyományt követve az iskolai lövöldözések kutatása fontos tényezőre világít rá: a médiaerőszak kérdése sokkal összetettebb probléma annál, hogy csak azzal foglalkozzunk, az erőszakos médiatartalmak utánzásra ösztönzik-e a közön- séget. Bár az iskolai lövöldözések viszonylag új jelenségnek számítanak, a médiaese- ményekként játszott szerepüket olyan tudományos elméletekkel tudjuk magyaráz- ni, amelyek már az 1960-as évek óta léteznek. Ebben a fejezetben látni fogjuk, hogy a legjelentősebb kvalitatív és kvantitatív kutatásokra épülő elméletek hogyan segíthetnek magyarázatot adni arra, hogy az iskolai lövöldözések hogyan válhattak a médiakörnyezetünk ismerős témáivá, illetve arra is, hogy ezek az ismerős témák hogyan befolyásolhatják a közönség tagjainak világértelmezését. Az iskolai lövöl- dözések súlyos kérdéseket vetnek fel azzal összefüggésben, hogy mit jelent egy olyan mediatizált világban élni, amelyben a médiaintézmények ismerős történetek- kel dolgoznak, és amelyben a média felhasználóinak ugyanígy ismerős „médiarí- tusokra” van szükségük mindennapi életük megszervezéséhez. A fejezet végére látni fogjuk, hogy a médiaerőszak miért népszerű és hasznos téma a médiaipar és a médiafelhasználók számára. Az a megfgyelés, miszerint a médiaerőszak jelenlé- tét az anyagi haszonszerzés motiválja, nem különösebben eredeti észrevétel, de a fejezet elolvasása után pontosabb magyarázatot tudunk majd adni azokra a kérdé- sekre, hogy a médiaerőszak hogyan befolyásolja a médiaszakembereket, illetve a média felhasználói hogyan vesznek részt abban a folyamatban, melynek során az erőszak árucikké válik. Médiaerőszak: erőszak, aminek köze sincs az erőszakhoz Kezdjük egy talán kevésbé ismert iskolai erőszakról szóló híradással, amiről való- színűleg azért nem hallottunk korábban, mert soha nem történt meg. 2009-ben, a 21 éves kanadai diák, J. P. Neufeld az internetet böngészte Montrealban, amikor