Page 142 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

140 Ifjúság és média zentációja annyira intenzív volt, hogy az általuk elkövetett bűn minden azt követő merénylet mércéjévé vált. Ebből kifolyólag az iskolai lövöldözéseket médiaese- ményként értelmező kutatások jelentős szerepet játszottak a média framinghatásáról szóló magyarázatok megalkotásában. A „frame” (keret) kifejezés itt arra vonatko- zik, hogy a média azáltal járul hozzá aktív módon a valóság feldolgozásához, hogy kiválasztja a valóság egyes eseményeit, majd azokat úgy mutatja be a közönség- nek, hogy ez valamilyen módon aktuális társadalmi témákat érintsen (Carragee és Roefs, 2004). A framinghatás meghatározott érzelmeket vált ki a közönségből és a felhasználókból, s ezeknek politikai következményei vannak. Az erőszak mindig is a keretezés fontos eszköze volt, mert ez a téma mindenkor kiváltja a közönség ér- deklődését. Így az iskolai lövöldözésekre összpontosító kutatásokban a kritikai médiakutatás egyik fontos gondolata jelenik meg – a médiaerőszaknak ideológiai hatása van, mert különböző hiedelmeket és elképzeléseket kultivál arról, hogy va- lójában milyen is a világ (Gerbner et al., 1980). Ráadásul az iskolai lövöldözések kutatása tovább erősíti azt az észrevételt is, hogy a médiaerőszak azért virágzik, mert kereskedelmi értéke van. Az elképzelés, miszerint a médiaerőszak azért virágzik, mert megbízható bevé- teli forrásnak számít, szemben áll azokkal a nézettekkel, melyek a médiaerőszak túlcsordulását a fatal közönség ízlésével magyarázzák. A médiaerőszak nem azért létezik, mert a fatal közönség kedveli azt, bármennyire is úgy tűnik, hogy valóban élvezik az erőszakos képek készítését és megosztását. Ezeket az erőszakos képeket azért készítik és osztják meg nagy élvezettel, mert ezek eleve a rendelkezésükre állnak. Azért találkozhatunk könnyedén erőszakos képekkel, mert azok hatéko- nyan kiszolgálják a kereskedelmileg szervezett médiaipar érdekeit. Az iskolai lö- völdözés különböző társadalmi és gazdasági okokból válhatott önálló műfajjá, és ezeknek mindegyike valamilyen keretezési eljáráson alapul. A kritikai médiakuta- tás ezeket a gyakorlatokat a kultiváció, a napirend és a mítosz fogalmain keresztül ragadja meg. Ebben a megközelítésben az iskolai lövöldözések témája azért külö- nösen fontos, most ezen keresztül tehetjük világossá, hogy milyen kevéssé változik az erőszak szerepe a média üzenetküldő rendszereiben, amikor a közönség is be- kapcsolódik a keretezés folyamatába. Az alábbi fejezet ezeket a témákat fejti ki: – George Gerbner kultivációs elméletének segítségével, amely megmagyarázza, hogy a médiaerőszak miként árulkodik a médiaipar működéséről; – azzal érvelve, hogy a médiának az iskolai lövöldözésekben játszott szerepéről szóló vita hangsúlyeltolódást mutat: a nyomaték a média társadalmi hatásairól átkerül a médiának a médiatársadalmakban játszott szerepére; – Glenn Muschert írásain keresztül, amelyek segítségével bemutatjuk, hogy az is- kolai lövöldözéseket azt példázó médiaeseményekként értelmezhetjük, hogy a média befolyásolja a társadalmi valóságot azáltal, hogy magát a valóságot hatá- rozza meg; – rámutatva arra, hogy a média keretei befolyásolják a valós eseményekre való emlékezésünket, és arra, hogy ez arra is hatással van, hogy a későbbi eseménye-