Page 143 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

6. fejezet: Médiaerőszak 141 ket hogyan értelmezzük; ebből következően a gyilkosok közösségimédia-hasz- nálata szintén keretezésként értelmezhető; – áttekintve azoknak a legutóbbi fnn kutatásoknak az eredményeit, amelyek az iskolai lövöldözéseket olyan médiarítusokként értelmezik, ahol a fatal média- felhasználók újrahasznosítják a média erőszakos narratíváit. Médiaerőszak és üzenetküldő rendszerek A médiaerőszak tudományos jelentősége részben abból adódik, hogy a téma a tár- sadalmi félelmek állandó forrását jelenti. A rappel foglalkozó esettanulmány olyan helyzetekkel foglalkozott, amikor a fatalok arra használták a médiaerőszakot, hogy az agressziójukat növeljék, bár ezeket a „hatásokat” az „érintettek” gyakran tudatosan manipulálták. A rap témája azért alkalmas a hatások megvitatására, mert amikor az Insane Clown Posse-hoz (ICP) hasonló előadók azt állítják, hogy a dalszövegeiket az ihlette, hogy mit lehet eladni, akkor egy olyan elképzelésre hi- vatkoznak, ami magyarázatot adhat arra, miért van olyan sok erőszak a médiában. Gerbner, kinek híressé vált tanulmánya azzal foglalkozik, hogy a televíziós erő- 1 szak hogyan befolyásolja a közönség politikai attitűdjeit, öt évtizedet töltött annak magyarázatával, hogy Violent J-nek miért volt igaza: a médiaerőszak jelenléte azért általános, mert ez megfelel az üzenetküldő rendszerek igényeinek (1998). Az „üzenetküldő rendszerek” koncepciója azt az elképzelést fejezi ki, hogy a médiatartalmak elsősorban a médiaipar aktuális gazdasági prioritásait tükrözik, és nem az írók és producerek kreatív elképzeléseit vagy a fatal gyilkosok fantáziáit. Gerbner úgy gondolta, a médiaerőszak azoknak a társadalmi sérüléseknek a tüne- te, amelyek akkor keletkeztek, amikor a történetmesélés funkcióját, amelyet koráb- ban a közösségek jellemzően saját maguk gyakoroltak, az ipari tömegtermelés vet- te át. A tömeggyártású történetek a haszon érdekében születnek, és nem az örömöt vagy a közönség épülését szolgálják. Ironikus módon ez azt jelentette, hogy az erőszakról szóló, tömegesen előállított történetek végül mégis világos tanulságok- kal szolgáltak a világról azáltal, hogy az ilyen történeteknek azonos a szerkezete. Az erőszakról szóló történetek összessége arra tanította a közönséget, hogy a világ félelmetes hely. Azonban ez az üzenet a piac által diktált gazdasági célok mellék- terméke volt (Gerbner, 1998). A médiaerőszak politikája Ha az erőszakra az üzenetküldő rendszerek vonatkozásában gondolunk, akkor si- keresen összeköthetjük a flm és a televízió hatásaival kapcsolatos „régi” aggodal- makat azokkal az „új” kérdésekkel, amelyek a digitális média szerepével foglal-