Page 235 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

10. fejezet: A kritikai médiakutatás értelmezése 233 – ezeknek a vitáknak a tanulságait „a médiaszegények” (media poor) tanulmá- nyozása során hasznosítjuk – fatalok Nigériában, Sierra Leonéban és Kolumbiá- ban; – végül meghatározzuk az ifjúsági média kritikai kutatásának programját. Fiatalok és média: a média hatásaival kapcsolatos eredmények összefoglalása Teljesen jogosnak tűnik a fatalok és a média tanulmányozásakor abból az előfelté- telezésből kiindulnunk, hogy adott egy probléma, mert egy olyan világban, ahol a médiával átitatott társadalmak magától értetődő előnyeit széles körben népszerűsí- tik (mint például egy iPhone 4S-reklámban szereplő katona, aki éppen szolgálat- ban van, és az újszülött gyermekét a „FaceTime” alkalmazás segítségével látja meg először, ami hangsúlyozza, hogy az új technológiák által valóban könnyebb kapcsolatot tartani azokkal az emberekkel, akiket szeretünk, és ez nyilvánvalóan nagyszerű dolog), fontos felismernünk, hogy sok olyan eset is létezik, ahol a fatal médiahasználók nyugtalanságot érezhetnek a médiával kapcsolatos tapasztalataik okán, illetve más esetekben ezeket a tapasztalatokat ügyesen sajátítják ki más ér- dekek. A „problémaközpontú megközelítés” nem azt jelenti, hogy a médiának közvet- len, szándékos vagy nem irányított hatásokat tulajdonítunk, hanem azt feltételez- zük, hogy ezek a hatások erőteljesek. Az előző fejezetben tárgyalt téma a celebkultúrával összefüggésben rámutat azokra a fontosabb különbségekre, ame- lyeket a behaviorista és a kulturális felfogás álláspontja között a média hatásairól felfedezhetünk. A hírességek tudományos kutatása azt bizonyítja, hogy a média- kultúrák összetettségét és a fatal médiahasználók kifnomult gyakorlatait úgy is értelmezhetjük, hogy elutasítjuk azt az álláspontot, hogy a médiaiparágak jelentős hatást gyakorolnak a fatalok világértelmezésére. Turner (2010) úgy gondolta, hogy a celebkultúra feltehetően jelentős változást eredményezett abban a tekintetben, hogy a fatalok mit várnak az életüktől. Ez jó példa lehet azokra az elkerülhetetle- nül mély hatásokra, amelyeket a médiával való telítettség gyakorol a világlátá- sunkra, és ami még fontosabb, a társadalmi valósággal kapcsolatos elvárásainkra. Ha Turner munkásságára gondolunk, azért kifogásolhatjuk az olyan kutatók ered- ményeit, mint David Grossman (lásd 1. fejezet), mert az utóbbi szerző által megfo- galmazott aggodalmak elvonják a fgyelmet arról, hogy a médiakultúra csak cse- kély hatást ér el a legtöbb olyan hétköznapi fatal esetében, aki semmilyen nyilvánvaló módon nem szegi meg a jogi, az erkölcsi vagy a társadalmi normákat. Ha a hírnév iránti vágy valóban a megerősítés iránti vágyat jelöli, akkor a celeb- kultúra azt az általános kérdést veti fel, miképpen lehetséges az, hogy egy teljesen