Page 247 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

10. fejezet: A kritikai médiakutatás értelmezése 245 A kritikai médiakutatás nagy jelentőséget tulajdonít a bizonyítékoknak Bár a kutatás felismeri a médiakultúrában rejlő eleve adott feszültségeket, ez nem jelent egyet annak az elismerésével, hogy minden médiához kötődő élmény „rossz”, vagy hogy egyforma hatásokat vált ki. Ebben a tekintetben hasznos lehet felidéznünk E. P. Thompson kultúrtörténettel kapcsolatos nézeteit – különösen mi- vel a szerző a bizonyítékait hosszú időintervallumon keresztül gyűjtötte, s ezekkel szemléltette, hogy azok a kulturális formák, amelyek a politikát „tartalmazzák”, hogyan válthattak ki ellentétes hatásokat. A tanulság itt az lehet, hogy a médiához kapcsolódó gyakorlatok kialakulásának alapos tanulmányozása és leírása olyan tu- dományos képesség, amely elkerüli az olyan értékítéleteket, mint hogy a média „jó” vagy „rossz”. A kritikai médiakutatás elsősorban a hétköznapi médiahaszná- lókkal foglalkozik. A bizonyítékok jelentőségének elismerése azt jelenti, a hétköznapi dolgokat is fgyelembe vesszük – elfogadva azt, hogy ezek a dolgok első látásra jelentéktelennek és lényegtelennek tűnhetnek Ha a Sierra Leonéban történt esetre gondolunk, azt látjuk, hogy Gauntlett helyesen gondolja, hogy a problémát itt nem a nagy nyugati médiaiparágak látványos akciói jelentik, hanem inkább az olyan emberek hétköznapi gyakorlatai, akik kalóz anya- gokat árulnak az utcai piacokon és más hasonló helyeken – és ez az a példa, ami átvezet minket a harmadik ponthoz. A kritikai médiakutatás a média üzleti világával és a változó üzleti stratégiákkal is foglakozik a médiakultúrákban A kritikai médiakutatás megköveteli, hogy a média üzleti alapon történő működé- sével is foglalkozzunk. Gauntlett azzal érvelt, hogy a könnyen hozzáférhető média által kínált kreatív lehetőségek, azoktól a kereskedelmi érdekektől függetlenül is vizsgálhatóak lehetnének, amelyek egyébként ezeket a forrásokat elérhetővé te- szik. Gauntlett véleménye szerint a populáris kreativitás kutatásának nem kell ösz- szekapcsolódnia azzal a ténnyel, hogy a legtöbb médiaforrás célja az, hogy pénzt termeljen. Ez a nézőpont azonban tarthatatlan, mert a kreativitás és a kereskede- lem egymástól elválaszthatatlanok. A flmrendező Spike Lee szerint az első flmje, a She’s Gotta Have It kapcsán a legnagyobb kreatív kihívást az jelentette, hogy megoldja a fnanszírozást; ehhez legalább annyi zsenialitás és képzelőerő kellett, mint bármi máshoz a flmben (Babelgum Film, 2011). A flmet, amely 8,5 millió dollár bevételt hozott, és amelynek a készítési költsége mindössze 175 000 dollárba került, két flmszalagra rögzítették, amelyekre a pénzt Lee és a társai teremtették