Page 248 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

246 Ifjúság és média elő úgy, hogy üres üdítős üveg kupakokat gyűjtöttek, melyeknek darabját 5 centes áron lehetett beváltani New Yorkban (Babelgum flm, 2010). Lee karrierjét a She’s Gotta Have It indította el, s később fokozatosan vált generációjának egyik legjobb történetírójává. Lee 1989-es flmjét, a Szemet szemért (Do the Right Thing) címűt, ami etnikai feszültségekkel foglalkozik New Yorkban, korának egyik legjobb politikai flmjének kiáltották ki. Ironikus belegondolni, hogy Lee kupakgyűjtő ötlete nélkül soha sem kapott volna esélyt arra, hogy elmondhassa történeteit. A WeOwnTV esetében a megfelelő támogatók állandó keresgélése azt mutatja, hogy a vállalkozói magatartás szintén a részvételi médiakultúrák része, így nincs értelme annak, hogy a kreativitásról a kereskedelmiség nélkül beszéljünk egy olyan helyzetben, amikor az, hogy hallatni tudjuk-e a hangunkat, bizonyos termé- kek forgalmazásától függ egy olyan versenyelvű piacon, amelyet a kalóz anyagok uralnak. A kalóz médiatartalmakkal foglalkozó legutóbbi kutatások azt sugallják, hogy az utóbbi megfgyelés feltehetően még fontosabbá fog válni a médiakultúrák- ban. Ugyanakkor a WeOwnTV kapcsán felmerült fnanszírozási problémák azt mutatják, hogy a populáris kreativitással foglalkozó viták újraértelmezéséhez az üzleti nézőpont is elengedhetetlen. Ha fgyelembe vesszük Karaganis kalózkodás- ról szóló elemzését, akkor azt találjuk, hogy a WeOwnTV és a kalózok is ugyan- azokra a feltételekre próbálnak kreatív válaszokat adni: „a globális médiakalózko- dás főbb okozói a médiatermékek magas ára, az alacsony jövedelmek és az olcsó digitális technológiák” (2011, 1.). Karaganis azzal érvelt, hogy a kalózkodás némi- leg félreértett kifejezés. Ugyanis ez idáig a kalózkodást a globális médiakonglome- rátumok saját érdekei határozták meg, mivel a kalózkodást úgy is értelmezhetjük, mint egy kiszámítható és jogos válaszlépést az árképzés globális egyenlőtlensé- geire. Bár a kalózok célja kizárólag a proftszerzés, mindenféle politikai cél szem előtt tartása nélkül, a kalózkodás a gyakorlatban „megzavarta a rossz piaci egyen- súlyt, és lehetőséget teremtett a feltörekvő gazdaságokban az olyan ár- és szolgál- tatási innovációk megjelenésére, amelyek az új technológiákat használják fel” (2011, 1.). A kalózkodás kérdése azt mutatja, hogy a hangsúly a médiapiaci vizsgá- latában már nem a globális médiacégek globális hatalmára kerül. Sierra Leone és Finnország példái arra engednek következtetni, hogy a kereskedelmi érdekek nem csak a médiavállalkozásokra jellemzőek. Másrészt, mint ahogyan azt a harmadik, a hetedik és a nyolcadik fejezetekben láttuk, a részvételi kultúrák vonzó lehetősé- geket kínálnak a médiavállalkozások és a kormányok számára arra, hogy a fatalok által létrehozott populáris kreativitás termékeit politikai és kereskedelmi célokra használják. Mindkét eset azt mutatja, hogy jelenleg nem azokat az időket éljük, amikor a populáris kreativitás kérdése önmagában értelmezhető lenne, a globális médiagazdaságok fgyelembevétele nélkül.