Page 72 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

70 Ifjúság és média bemutat egy esettanulmányt, amelyen keresztül érthetővé válik, hogy az újságki- adás mint üzlet történeti fejlődése hogyan nyitott teret a különböző elégedetlenségi mozgalmakban megmutatkozó sajátos elkötelezettségeknek. Technológia és médiahatás A hatásvizsgálatokról szóló második fejezet főleg arra koncentrált, hogy a fatalo- kat hogyan befolyásolhatják a médiatartalmak. Láthattuk, hogy a hatások attól függenek, milyen kontextusban találkozunk velük; a technológia kérdése így vál- hat jelentős tényezővé, hiszen a használat kontextusa nagyban függ attól az eszköztől, amely a tartalmat elérhetővé teszi a különböző társadalmi terekben. Mindenesetre, amikor a médiatechnológiák társadalomra gyakorolt hatásával fog- lalkozunk, a médiahatások társadalmi és politikai értelmezése az első és a máso- dik fejezetben kifejtett módon azt jelenti, hogy hasznos lehet Innis tanácsát követ- ni a technológiák történelmi megközelítését illetően. A technológia kérdése azért lényeges, mert az teszi lehetővé a médiahaszná- latot. A kifejezés azt írja le, hogy „mit csinálnak az emberek a médiával össze- függésben különböző helyzetekben és kontextusokban” (Couldry, 2004, 119.). Az elképzelés azt is érzékelteti, hogy a médiatechnológiák a társadalom „ritmus- szekcióját” adják. Amikor egy zenei bemutatót nézünk, hajlamosak vagyunk csak az énekeseket vagy a szólógitárost nézni, pedig a basszus nélkül az egész előadás szétesik, akkor is, ha csak ritkán vesszük a fáradságot, hogy valóban azt hallgas- suk, mit is játszik a basszus. Hasonlóképpen, ha a tiltakozás és a politikai változá- sok esetét nézzük, azt gondolhatnánk, hogy az eseményeket a társadalmi problé- mák vagy befolyásos személyiségek irányítják azzal párhuzamosan, ahogy a társadalom egyre mediatizáltabb, és a média használata a mindennapi rituálék ru- tinjává válik. Ezeknek a törekvéseknek és személyiségeknek ugyanígy szükségük van „ritmusszekcióra”, hálózatra, amely a kérdéses probléma kommunikációját ko- ordinálja. Ebben az értelemben a mobil média és a használatukat alakító tényezők „hatása” az, hogy „tartják az ütemet”. Ebben a formában ez történelmi kérdés, ezért lényeges megfogalmaznunk, hogy mik ezek a tényezők, és hogyan állnak elő bizonyos társadalmi körülmények között. A különböző technológiák nem véletlenszerűen tűnnek fel a laboratóriumokból, és hatásuknak gyakran kevés köze van a technológiai kapacitáshoz vagy a terve- zett felhasználáshoz (Williams, 1974). Elfogadva a médiatechnológiák történeti megközelítésének jelentőségét, érdemes összekapcsolni a 2009–2011 terjedő idő- szakban felmerülő, a közösségi médiával, az ifjúsággal és a politikai ellenállással kapcsolatos kérdéseket a híres társadalomtörténész, E. P. Thompson nyilvános el-