Page 76 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

74 Ifjúság és média „Azok a mai szerzők, akik – egyébként nagyon helyesen – kimutatják a tömegkommuniká- ciós eszközökkel való kereskedelmi visszaélésből fakadó emberi értékveszteséget, érzésem szerint arányt tévesztenek, amikor nem veszik fgyelembe a korai tömegoktatás mértékét és jellegét.” (2007, 422., 61. lj.) Thompson kultúrafelfogása marxista nézeteket tükröz; úgy gondolta, hogy össze- függés van a lét és a tudat között, azaz a kultúra közvetítő szerepet játszik aközött, ahogyan az emberek léteznek, és ahogyan értelmezik a létezésüket. Mindezt Pieslak munkáin keresztül is kibonthatjuk: az elképzelés, hogy a rapben megjelenő erőszak performanszként fogható fel, segített Pieslaknak, hogy megértse a távol- ságot aközött, hogy a katonák valójában kik voltak, illetve hogyan cselekedtek. E képzelőerő segítségével egy sor ellentmondást összeegyeztethetővé tudtak tenni. Azonban ez a képzelet csak ennyire volt elég, mivel végül, ahogy a katonák meg- fogalmazták, „a háború mégiscsak undorító” volt. Az efféle kijelentések jól mutat- ják a kultúra mint entitás ellentmondásos természetét, amely egyszerre tartalmaz- za és elő is idézi a zavart. Egyrészt a zene funkcionalista szerepet játszott a katonák életében a terepen (és az amerikai külpolitikában). A rap erőt adott, kien- gesztelt, múlatta az időt, és még fegyverként is szolgált a csatatéren. Másrészről olyan ellentmondásokkal szembesítette a katonákat, amelyeket szinte lehetetlen megmagyarázni („Miért hallgatok olyan dolgokat, amiket soha nem hallgatok ott- hon, mert igazából nem is szeretem különösebben a rapzenét? Miért kell nekem embereket ölnöm, amikor valójában nem akarok?”). A valódi kérdés itt az, hogy a populáris kultúra meddig reprezentálja a világot olyannak, amilyen („a rapben az erőszak csak színlelés, de átmenetileg fel tud pörgetni, segít eltölteni az időt, és elvégezni a munkát”), és mikor kezdi arra ösztönözni az embereket, hogy tovább már ne álljanak be a sorba, hanem változtassák meg a világot („Ez nem helyes, ez nem én vagyok”). Máshogy fogalmazva azt mondhatnánk, hogy a média hatását az befolyásolja, hogy a médiahasználat – ahogy az emberek az életüket a média viszonyában megélik – hogyan illeszkedik azokhoz az ellentmondásos folyama- tokhoz, amelyek egyes embereket megbékítenek a dolgok aktuális állásával, máso- kat pedig változtatásra ösztönöznek. Ez történelmi kérdés, mert Thompson például úgy vélekedett, hogy az efféle élmények, amelyekben a hétköznapi emberek számára a kultúra saját életük értel- mének ellentmondásaiban nyilvánul meg, csak az ipari forradalom idején jelentek meg. A társadalmi változások gyökere ebben az időszakban azt jelentette, hogy az embereket a történelem során először ösztönözték arra, hogy elgondolkodjanak azon, az élet hogyan vált végzetesen reménytelenné. Thompson megfgyelte, hogy a vallás volt az egyik olyan hely, ahol az embereknek a lehetőségük és az eszkö- zeik is adottak voltak arra, hogy ezekre a kérdésekre választ találjanak. Ezért Thompson a vallást olyan kulturális gyakorlatként fogta fel, amely létrehozott egy olyan nyelvet, amelynek segítségével a hétköznapi emberek jelentést adhattak a világuknak. A médiakutatás szempontjából Thompson munkásságának relevanciá- ját abban kell látnunk, ahogy a vallást politikai-kulturális erőként értelmezi.