Page 75 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

3. fejezet: A médiatechnológia hatásai 73 idézik a változásokat. Itt fedezhetjük fel az első kapcsolatot Thompsonnal; a kul- túra mint a politikai változás hajtóereje volt Thompson tanulmányának egyik fő témája azzal összefüggésben, hogy a hétköznapi emberek hogyan befolyásolták az ipari forradalom társadalompolitikai és politikai eredményeit. E. P. Thompson: ki volt ő, miről írt és miért lényeges a munkássága a médiakutatás számára? Thompson Az angol munkásosztály születése (1963) című írása a huszadik század egyik legjelentősebb társadalomtörténeti munkája, ami azt a kérdést vizsgálja, hogy a kultúra hogyan képes kifejezni a társadalmi változás igényét. Thompson életműve a nyilvános tiltakozás történetével foglalkozik a késő XVIII. és a kora XIX. században. Ezek az írások segítségünkre lehetnek a médiatechnológiák tör- ténelmi megközelítésének felvázolásában, mivel lehetővé teszik a fatalokkal, a kö- zösségi médiával és az elégedetlenségi mozgalmakkal kapcsolatos kortárs viták sajátos értelmezését. Thompson szövegei azt a kérdést járják körbe, hogy a média- technológiák vizsgálata hogyan terjesztheti ki annak a jelenségnek a megértését, ahogy a kultúra politikaivá válik azáltal, hogy az embereket különböző eszmék és cselekvések mellé állítja. Thompson főleg az olyan intézmények és kulturális tevékenységek iránt érdek- lődött, amelyek egységessé kovácsolták a szegény munkások tömegeit. A szerző érvelése szerint a munkások csak akkor ébredhettek rá közös tapasztalataikra és érdekeikre, amikor a munkahelyeken, az iskolákban, a templomokban és a szak- mai szervezetekben összegyűltek. Ennél is fontosabb, hogy a „munkásosztály” csak akkor alakulhatott valódi politikai erővé, amely később az egész történelmet megváltoztatta, amikor a munkások elkezdték a közös tapasztalataikat és érdekei- ket szervezetten kommunikálni. Thompson, aki az 1960-as években írta tanulmá- nyát, úgy vélte, hogy az éppen csak formálódó médiakutatásban lényeges lehet annak megértése, hogyan jött létre a munkásosztály a kultúra segítségével. A szer- ző hitt abban, hogy az ipari forradalom és a munkásosztály tudatának kialakulása megalapozta a kultúra politikai megközelítésének lehetőségét. Thompson az ipari forradalomra mint kulturális metamorfózisra tekintett, amely megváltoztatta azt, ahogy a hétköznapi emberek gondolkodtak a jogaikról. A tizennyolcadik század végén a jelentős gazdasági átalakulások korábban nem tapasztalt módon politi- zálták át a kultúrát: mindent, ami a dolgozó emberek életéhez hozzátartozott – az evés, az alvás, a játék, az iskolába és templomba járás, sőt a különösebb ok nélkül folyó zavargások is –, az éppen csak formálódó kapitalista rendszer politi- kai konfiktusaira lehetett visszavezetni. Thompson meg volt győződve arról, hogy ezek a változások megelőzik azokat a kérdéseket, amelyeket a médiakutatók az 1960-as években kezdtek el vizsgálni. Thompson így fogalmazott: