Page 86 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

84 Ifjúság és média Lehet, hogy lázadó összeesküvéseik meggondolatlanok voltak. De ők átélték ezeket a társa- dalmi nyugtalanságtól terhes időszakot, mi pedig nem. Törekvéseik a saját tapasztalataik szempontjából érvényesek voltak (…).” (Thompson, 2007, 11.) Ezt az idézetet fgyelembe véve logikus azt feltételezni, hogy Thompson óvatos- ságra intette volna azokat a hétköznapi fatalokat, akik úgy érezték, hogy hatalmat kaptak a kezükbe a közösségi média által: „Törekvéseik a saját tapasztalataik szempontjából érvényesek voltak.” (2007, 11.) Ha Thompson napjainkban alkotna, talán már kevésbé lenne elítélő a „slactivistákkal” szemben, vagy azokkal, akik hittek Wael Ghonimben. Még ha a slactivisták több kárt is okoztak, mint hasznot, hozzájuk kapcsolódik az az elképzelés, hogy a fataloknak törődniük kell a társa- ikkal a távoli kultúrákban is. Tegyük fel, hogy Laurie Penny beszámolója empiri- kus elferdítése volt annak, ahogyan a Twitter 2010-ben több alkalommal is műkö- dött; ez nem változtat azon a tényen, hogy a társadalomban elfogadottá vált az elképzelés, hogy a fatalok a közösségi médiát használják a változások befolyásolá- sára. Összehasonlítva Thompson elképzelését a metodizmusról Bratich példa- értékű munkájával a Facebookról és az egyiptomi fatalokról, az előbbi azzal a ta nulsággal szolgál az utóbbi számára, hogy bár az egyiptomi események tovább- lendíthették az új digitális média/katonai-ipari együttműködés érdekeit, nem lehe- tünk biztosak abban, hogy ez minden, ami történt. Esettanulmány: regionális hírek, digitális média és ifjúság Ebből a szempontból azért problémás Moldova, Irán és az arab tavasz példáját használnunk ahhoz, hogy általános érvényű állításokat fogalmazzunk meg a digi- tális aktivizmus politikai szerepéről, mert a tüntetők elképzelései rendkívül ambi- ciózusak voltak, de a tevékenységük eredményei sokfélék, és nem hónapok, hanem csak évek alatt fognak kiteljesedni. Egy másik módja annak, hogy végiggondoljuk, hogy a fatalok és a közösségi média hogyan tudja megváltoztatni a társadalmat, az olyan kisebb léptékű példákkal való foglalkozás, amelyek esetében a digitális aktivizmus hosszabb történeti távlatokból vizsgálható. Rachel Hoffman esetét ép- pen ez teszi jelentőssé, lévén egy olyan ügyről van szó, amit az újságírás történeté- nek hosszabb perspektívájából lehet értelmezni. Az eset ezen kívül alkalmas Thompson észrevételeinek beemelésére is azzal összefüggésben, ahogy a média- rendszer hatalma magába szívja az esetleges kritikákat azáltal, hogy úgy tünteti fel magát, mintha az egyetlen lehetséges helye lenne a társadalmi valóság kifejezésé- nek, nagyrészt olyan szervezeti struktúrákkal a háttérben, amelyek már régóta lé- teznek. Hoffman a Floridai Állami Egyetem 22 éves diákja volt, aki rendőrségi infor- mátorként működött, és akit egy kábítószerekhez köthető, elhibázott rendőrségi rajtaütés közben öltek meg 2009-ben. Hoffmant korábban kábítószer birtoklása