Page 98 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

96 Ifjúság és média hogyan csinálhatnak történelmet. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a fatal kínai televíziós közönség hogyan teszi teljessé a globális média körfolyamatait, amikor SMS-ben szavazhatnak a kedvenc valóságshow sztárjukra. Az ilyen „hétköznapi” események valóban csillapítják a kínai állam és a nyugati médiaformátumok kö- zötti történelmi feszültségeket. Ezt a felvetést azok a kínai médiakutatások és közönségelméletek is alátámaszt- ják, amelyek a Super Girl közismertségének titkát próbálják megfejteni. A fatal közönség körében rendkívül népszerű Super Girl szinte azonnal kiváltotta az álla- mi műsorszolgáltató, a Kínai Központi Televízió (CCTV) és a Rádió, Film és Tele- vízió Állami Szabályozó Testületének (SARTF) haragját, amelyek mélységes gya- nakvásuknak adtak hangot – legalábbis nyilvános közleményeikben – az erkölcsi károkat okozó globális valóságtelevíziózás formátumai kapcsán (Zhong, 2007). Végső bukása ellenére a műsor kezdetben azért maradhatott fenn, mert fontos tesztlehetőséget biztosított az állami tulajdonban lévő, de üzletbarát módon műkö- dő médiamenedzsment új módszereihez (Zhong, 2007, 2010; Huang és Chitty, 2009). Ebben a rajongók szokásai voltak a legfontosabb tényezők. A tudósok egyetértenek abban, hogy az SMS-ben elküldhető szavazatok gyakorlata, és az olyan események megszervezése, amelyek másokat is erre a tettre bátorítanak, ösz- szefüggésben állnak a fatalok vágyaival, hogy részt vehessenek a társadalmi fo- lyamatokban, valamint az államnak és az üzleti világnak azon törekvésével, hogy ezt a vágyat funkcionális irányba tereljék (Zhong, 2007; Huang és Chitty, 2009). Mindennek nagy jelentősége volt egy olyan országban, ahol a fatalság mindig is a politikai változások frontvonalában jelent meg (Weber, 2008). Abban az or- szágban, ahol a fatalok, néhány megfgyelő szerint, átfogó megállapodást kötöttek az állammal a társadalmi szabadság kérdésében (Donald, 2011), és ahol a konver- gens médiaplatformoknak köszönhetően, a változó médiapiaci megállapodások kínálta politikai térben a nyilvános véleményalkotás új formái is elfogadhatóak. A tudósok nem értenek egyet abban, hogy mi volt a Super Girl politikai hatása, de osztják azt a nézetet, hogy bármi is a műsor eredménye, Kína komplex médiagaz- daságának jelentősége végső soron abban ragadható meg, hogy a hétköznapi em- berek mit csinálnak akkor, ha szórakozni akarnak (Yu, 2011). Így a Super Girl azt a nézőpontot képviseli, hogy a média hatalma csak akkor válik láthatóvá, ha a kö- zönség részese a médiának. A Super Girl a nemzetközi média hatalmával kapcsolatos érdekes esettanul- mány, mert egy fontos változást, a konfiktustól a kooperáció felé történő elmoz- dulást jelzi Kína és a kereskedelmi média viszonyában. A műsor a kínai televízió történetében olyan példa nélküli multimédiás esemény volt, amely stratégiai part- nerséget hozott létre a felek között, akik egyébként jelentős politikai különbségeket mutattak. Az eset feltárja, hogy ezek a partnerségek hogyan kapcsolják össze a Super Girlt, a valóságtelevíziózás műsorait és a kínai fatalokat a propaganda esz- metörténetével, a transznacionális médiával és médiahasználat hatásaival, amelyek a nyilvánosságot a média közönségévé formálják. A Super Girl egyben azt a köl-