Page 99 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

4. fejezet: A globális médiaipar 97 csönhatást is jelölte, hogy a közönségelméletek és a kínai médiakutatás interakció- ja hogyan teremt új távlatokat arra vonatkozóan, hogy a hatalom hogyan áramlik az olyan nemzetközi médiahálózatokon keresztül, amelyekben a részvételen ala- puló közönség modellje megjelenik. A fejezet: – kifejti, hogyan vált a Super Girl jelenséggé (különös fgyelmet fordítva Yong Zhongnak a kínai televízió politikai gazdaságáról szóló munkájára); – a műsort esettanulmányként használja annak kiderítésére, hogy a kínai média- kutatás milyen új megközelítéseket használ a média hatalmának értelmezéséhez (különös fgyelemmel Haiqing Yunnak az „anti-funkcionalista” hatalommal fog- lalkozó munkájára); – mindezt a propagandakutatás történetében kontextualizálja, és azzal kapcsolja össze, hogy a zenei csatornák milyen szerepet játszottak az előbbi történetében; – megmagyarázza, hogy a Super Girl hogyan hoz létre új közönségelméletet azál- tal, hogy a közönség szokásainak a fókuszba helyezését szorgalmazza (ellentét- ben a viselkedéssel, a hittel és/vagy a performanszokkal). A Super Girl története A Super Girl egy egyedülálló televíziós vállalkozás sikertörténete. A műsor a Hunan Satellite Television (HSTV), egy regionális televízióállomás megbízásából készült 2004-ben, annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy megvessék a lábukat a piacon, amit a CCTV, a kínai állam többségi tulajdonában lévő adó dominált (Zhong, 2010). Azóta a HSTV és a Super Girl a piacbarát állami médiahatalmat testesítette meg. Az első évadban a Super Girlre 150 000 versenyző jelentkezett, míg maga a műsor óriási közönséget hódított meg, melynek fgyelmét rekord sebességgel „értékesítették” a hirdetőknek (Zhong, 2007). Amikor a HSTV hon- lapján bejelentették, hogy a 2004-től 2006-ig futott eredeti show a valaha látott legsikeresebb kínai televízióprogram – amit több mint 400 millió ember követett fgyelemmel, akik a műsor ideje alatt 60 millió mobiltelefonos szavazatot küldtek a régióból (Hunan TV, 2007) –, ez valójában egy rendkívül szerény megfogalma zása volt annak, hogy a Super Girl milyen fontos médiatörténeti mérföldkőnek számít. A Super Girl nem kevesebb volt, mint annak a paradigmája, hogy a siker érdeké- ben a nemzetközileg elismert médiaformátumok hogyan küzdhetnek meg az egyes piacokra jellemző politikai kihívásokkal. A show két szempontból mutatott rá a médiatechnológiák hatalmára. Először is, a médiaplatformok sokszínűsége bonyolulttá tette a termelést, mivel egyre több érdekelt jelent meg a folyamatban. Így a Super Girl végül az állam és a televízió, illetve a mobiltelefon és az online médiaipar kereszttüzébe került. Másodszor,