Page 104 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

102 Ifjúság és média ból, amely a műsort nyilvánosan elítélte. Ennek értékeléséhez fel kell tárnunk azt, hogy a politika hogyan mozdul el a propaganda felől a szórakoztatás irányába, és hogy a zenés televíziózás hogyan válhatott ennek az átalakulásnak az eszközévé. Propaganda: a meggyőzéstől az MTV-ig A Super Girl egy nemzetközi műfaj és a 21. századi kínai politika kifejtésére volt gyakorlati példa. A nemzetközi médiahatás elemzése három dologra terjed ki: a globális technológia, a tartalom és az ötletek áramlásának megfgyelésére; annak vizsgálatára, hogy a médiaipar, a nemzeti kormányok és a médiaközönség közötti alkuk milyen módon befolyásolják ezeket a folyamatokat; és legfőképpen annak megértésére, hogyan működnek ezek a folyamatok egészként. A kínai fatalok zenei televíziózásba való bevonódásának módját frtató kérdés annak kifejeződése, hogy a „globalizáció és a »transznacionalitás kérdése« túlmutatnak az elméleti megközelítés és a régi imperializmuselmélet látókörén, így kényszerítve minket, hogy szereplők és területek, ellentmondások és konfiktusok új szövetében gondol- kodjunk” (Khoo, 2011, 282.). „A régi imperializmuselméleten való túllépés” annak elfogadását jelenti, hogy a Super Girl egy történelmi ív végén helyezkedik el, ahol a média, a technológia és a politika kölcsönha- tásba lépnek. Teszi ezt azért, hogy a viszály egy nemzetközi kommunikációs együttműkö- dési modell irányába mozduljon el, ahol a közönség aktívan részt vesz a látott esemény gyártási folyamatában. A történelem és a modell a következőképpen írható le. Propagandá- val, és a kínai, illetve általánosságban a szocialista világon belüli elégedetlenséget tápláló amerikai törekvésekkel indulva, a kulturális elnyomás eszközeként a tömegkultúra politi- zálódása felé mozdul, amelyben a „meggyőzés” szórakoztatásba csomagolva érkezett, korai példa erre a Disney. A modell ezt követően a zene és a televízió irányába mozdul, ahogyan Ázsiában a Disney szerepét az MTV veszi át, és felismeri azt, ahogyan az MTV-élmény Kínában óriási változást hozott, mivel a piacosítással a kínai állam további nemzeti célokat támogatott. Végül azt mutatja, ahogyan a valóságra építő zenei televízió működése a politi- kai szabadgondolkodás helyzetét teremti meg, ahol a különböző csoportok olyan politikai különbségek nélkül képesek egymásra hatni, amelyek továbbra is megosztják azokat. Ezt az átmenetet magyarázhatjuk egy dél-koreai műre gondolva. A szöuli Koreai Háborús Múzeum egyik üvegtárlójában egy ártalmatlan papírdarab található. Raj- ta egy rajz: Joszif Sztálin tolja Mao Ce-tungot; Mao pedig egy kínai katonát tol a Koreai Háború lángjai felé. Az üzenet, amit valamikor 1950 és 1953 között szórtak a kínai csapatokra, az volt, hogy a csapatok Sztálinért harcolnak. Az üzenet azt igyekezett cáfolni, hogy a kínai katonák saját népükért hoznak áldozatot. A szóró- lap annak bizonyítéka, hogy egy időben az Egyesült Államok megpróbálta a kínai embereket a kommunizmussal szembe fordítani. Noam Chomsky (1997) szerint, az amerikai médiarendszer működésének alapelve a kommunizmusellenesség volt,