Page 107 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

4. fejezet: A globális médiaipar 105 „A »chinked out« kifejezés történetileg a rasszista szitokszóból, a »chinkből« származik, amely a kínai emberek lealacsonyítására használatos. A »chinked out« kifejezés újra bir- tokba veszi ezt a szót, és kifordítja annak negatív konnotációit, ezzel adva lendületet egy új zenei irányzatnak. A kifejezés olyan erőfeszítést írt le, amely új, egyszerre nemzetközi és kínai hangzásvilágot szeretne létrehozni. Úgy döntöttem, hogy ezen az albumon Kína leg- értékesebb, ugyanakkor legkevésbé kiaknázott erőforrásait fogom használni; ez pedig a »Shao shu min zu« vagy az etnikai kisebbségek zenéje. (…) Ez nem az úgynevezett »világ- zenei« CD-k egyike. Ez egy R&B/hiphop album, amely olyan új hangzásvilágot hoz létre, amit az egész világ kínaiként tud azonosítani.” (Wang, 2004.) A nyugati médiatartalmak iránti elkötelezettség az új kínai nemzeti identitás meg- konstruálásának eszközévé vált, mivel Kína arra törekszik, hogy „újramárkázza” magát nemzetközi szinten. Azonban ez a kérdés nem csupán a média elitjét érinti, hanem a fatal kínai közönség életének is a részévé vált. Kína és a globális MTV: kitekintés a közönségre A propaganda és a nemzetközi médiapolitika kutatása mindeddig csak az „elitre” összpontosított: a médiavállalatokra, a kormányokra és az előadókra. De ne feled- kezzünk meg a fatal kínai katonákról, akik 1950-ben egy rókalyukban reszkettek Koreában. A nemzetközi média mindig is igyekezett hatást gyakorolni a fatal médiafelhasználók gyakorlataira, ezért fontos, hogy a globális médiaműfajok té- máját a közönség szemszögéből is vizsgáljuk. Ez annál is inkább így van, mivel Wang által a nemzeti identitás „újraalkotására” tett kísérlet olyan folyamatot ír le, amelyben a fatal közönség többsége rendszeresen részt vesz. 1999-ben a média közönségéről írt könyvükben Abercrombie és Longhurst amellett érveltek, hogy a mediatizált társadalmakban a médiaforrások kifnomult kombinációja az identitá- sok megalkotásában a hétköznapi élet általános gyakorlatának számít. Munkájuk egy egyszerű megfgyelésen alapult: a médiumokkal átszőtt társadalmakban mind- annyian a közönség részét alkotjuk, szinte állandóan, akkor is, ha éppen nem va- gyunk közvetlen kapcsolatban egyetlen médiummal sem. A mediatizáció azt jelen- ti, hogy a közönség állandóan „ügyeletben” van, mivel azok az emberek, akikkel napközben találkozunk, gyakran utalnak valamilyen médiatartalomra, miközben a nyilvános identitásukat megjelenítik. A lényeget azonban egy másik koreai példa illusztrálja. A United Service Organizations (USO) által a koreai demilitarizált zónába (DMZ) szervezett utakon a turistáknak azt tanácsolják, hogy ne viseljenek „buggyos, gengszter stílusú ruhá- zatot”, mivel azt az észak-koreaiak provokatívnak tartják. A tanácsokat elolvasva az is kiderül, hogy DMZ látogatóit arra kérik, hogy képzeljék magukat a globális hiphop stílus nagykövetének, és gondolják végig, hogy milyen identitást szeretné- nek megjeleníteni. Ez az egyszerű kérés – kérjük, ne viseljen buggyos farmert – megköveteli, hogy az egyszerű turisták egy forgalomban lévő globális médiakép-