Page 12 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

10 Határtalan médiakultúra egy nagyon változékony folyamatról van szó, amely számos, egymástól nagyon eltérő for­ gatókönyvhöz vezethet. Nem lehet egyszerűen A-ból B-be való eljutási folyamatként értel­ mezni. A második modernitás nem fejlődési fogalom. 8 Ennek alapján a második modernitás fogalma olyan analitikus, problémamegol­ dó heurisztikus eszköznek tekinthető, amely lehetővé teszi, hogy a jelenségeket megjelenésükkor észlelni tudjuk. Akkor, amikor még azok esetleg fedésben van­ nak. Mondhatnánk úgy is, hogy akkor, amikor napról napra sokasodnak az újabb és újabb jelenségek, amelyek ugyanakkor pillanatok alatt átalakítják a korábban évszázadokig ismertnek vélt folyamatokat. Éppen Beck az, aki egy második fel- világosodás lehetséges bekövetkeztét jósolja-reméli. Úgy látja, hogy okulva a fel- világosodás ambíciónak következményeiből, ideje újra egyfajta programot, pers­ pektívát vázolni abból a célból, hogy a kockázati társadalom bizonytalan, ám egyértelműen fenyegető veszélyeivel megbirkózhassunk. Az interjú készítőjének kérdésére, hogy az általa elmondottak egy „második felvilágosodás”-szerű prog­ ram vázlataként is értelmezhetők, Beck bizonyos megszorításokkal vállalja, mi több elemzi a felvetést. Hangsúlyozza, hogy a posztmodern után többé nem gon­ dolkodhatunk efféle nagy narratívában, ám mint mondja, ez különbözteti meg a második felvilágosodást az elsőtől. Ha egyáltalán lehetséges, ennek olyan felvilágosodásnak kell lennie, amely képes létezni átfogó nagy narratíva nélkül, amely valaha működésbe hozott egy imperialista univerzaliz­ must. Az az univerzalizmus, amelyben egy ember ült az íróasztalánál, és univerzális igaz­ ságokat adott és terjesztett elő, ez volt az első felvilágosodás. A második felvilágosodásnak olyannak kell lennie, amelyben a különböző tradíciók nagy narratívái együtt élnek, és ké­ pesek vagyunk tanulni az ennek eredményeként létrejövő multiplicitásból. Defníciószerűn, egyikük sem lehet annyira nagy vagy annyira narratív, mint a korábbiakban. De rendelkez­ ni fognak azzal a potenciállal, hogy felvilágosítóbbak és integrálóbbak legyenek. Azt gon­ dolom, hogy a második felvilágosodás ebben az utóbbi értelemben lehetséges és szükséges is egyben. 9 Beck a posztmodernizmus védelmére kel, és az ehhez az irányzathoz tartozó gondolkodók tevékenységét azon álláspontokkal szemben védelmezi, akik a poszt­ modernben annak „korrozív szellemét” ítélik el, amely elpusztít minden tudo­ mányt és minden értéket. Beck messzemenőkig nem ért ezzel egyet, és valamiféle­ képpen már az általa második felvilágosodásnak nevezett folyamat első lépésének tartja a posztmodern vizsgálódásait például az értékek igazságára vonatkozóan. Üdvözli azt a metszéshez hasonlítható szellemi tevékenységet, amely képessé tett belátnunk a nagy narratívák univerzalitásigényét. Hozzáteszi azonban, hogy nem 8 Uo., Conversation 1: Postmodernity or the Second Modernity? 95. bek. 9 Uo., Conversation 6: The Prospects for a Second Enlightenment, 30. bek.