Page 236 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 236
234 Határtalan médiakultúra ha valaki személyesen át akar jönni valamit megkérdezni, beszélni, akkor a leg­ többen tudják most már, hogy este 8 után engem biztosan elérnek. Ha ég a lámpa a szobámban, be tudnak jönni, de ha nem, megbeszéljük, küldenek egy e-mailt, csak annyit, hogy atya otthon van­e, jöhetünk­e A. T.: De akkor az érdemi kommunikáció nem ott történik, nem a netes felületen? V. A.: Nem. Ez csak az adat, a találkozás egyeztetése. Nagyon sok esetben. Az, hogy egymást fgyelmeztetjük valamire, vagy amikor valami jó cikket olvastam, akkor azt közreadom, a rendtársaimnak is eljuttatom az információt. Különböző listáim vannak e célból; nyugodtan mondhatom, hogy a magyar bencés kongregá­ ció kapcsolattartásában, adott esetben konkrét kormányzásában az internet segít­ sége nélkül nagyon béna gyerek lennék. Ez nem azt jelenti, hogy reggeltől estig rajta vagyok, de gyakran és célirányosan használom. Például rendszeresen meg­ hallgatom a híreket. Nem vagyok közszemélyiségnek deklarálva, de az ember mégis ebben a világban él. Megnézem a híreket, megnézem a hírek szereplőit. Az embernek látni kell őket, mert ha valamikor találkozom velük, nem mehetek el mellettük. Ha nagyon, nagyon sok időm van, és fölüdülésre vágyom, akkor a CD- lejátszómon meghallgatom a kedvenc CD-imet. Mindezekkel élek, de ez nem azt jelenti, hogy reggeltől estig. Van még egy csodálatos kisrádióm, amely már vízbe esett, leesett az emeletről, és még mindig szól, reggel ötkor időjárást és híreket azon hallgatok. De aztán már a mezőgazdasági híreket, hogy hol bégetnek a bir­ kák, nem hallgatom meg, inkább átmegyek a Bartók Rádióra, és valami zenei műsort hallgatok. Tehát benne élek ebben, de úgy gondolom, hogy túlzások nélkül. És szeretem a csendet. A. T.: Az információkat alapvetően honnan szerzi? V. A.: Például nem nyomtatott, hanem internetes újságot olvasok. A. T.: Tehát a print médiumokat már nem igazán olvassa? V. A.: Egy emelettel feljebb kellene mennem, ahhoz már lusta vagyok, meg időm sincs. De van például olvasótermünk, ahol a napilapokat olvashatjuk. K. A.: Egyrészt beszélgettünk arról, hogy nagyon hasznos lehet és nagyon sok do- logban már nélkülözhetetlenné vált és jó dolog is a különböző médiumok haszná- lata. Viszont Ön is valamennyire elmarasztalóan szólt arról, amikor egymással időt töltő emberek inkább a mobiltelefonjukkal, a közösségi médiával és egyéb ha- sonló dolgokkal foglalkoznak. Egy korábbi interjúban is beszélt erről, és most is. V. A.: Igen. Most is kárpálom, ha ilyet látok.
   231   232   233   234   235   236   237   238   239   240   241