Page 75 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) A szlovák Eva Varholíková Rezešová 2012 augusztus 21-én hajnalban az M3-as autósztrádán egy BMW terepjáróval nekiszáguldott egy Fiat Puntónak, amely ki- gyulladt, utasai bennégtek, ezért Rezešovát négy ember halálát okozó ittas veze- téssel vádolták meg A tárgyalás 2013. augusztus végén kezdődött el, az elsőfokú perben Rezešovát hat év fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet ellen az ügyész- ség és a védelem egyaránt fellebbezést nyújtott be. A vádlottat az első fokon ítél- kező bíró a másodfokú tárgyalásig házi őrizetbe engedte. A kormányzó párt frakcióvezetője, Rogán Antal törvénymódosítást sürgetett, amikor kiderült, hogy a vádlott a másodfokú tárgyalásig egy luxuslakóparkban töltheti a házi őrizetét. 2014 szeptemberében másodfokon is ítéletet hirdetett a bíróság, Eva Rezešovát a Budapest Környéki Törvényszék jogerősen kilenc év börtönbüntetésre ítélte, amelyből leghamarabb hat év után szabadulhat, feltételesen. A médiát és a közvéleményt felzaklatta az eset, az évek során rengeteg hír, in- formáció, publicisztika, kommentár, riport jelent meg a történtekkel kapcsolatban – az írott és az elektronikus sajtóban ezres, az online médiában tízezres nagyság- rendben. Feltételezhető, hogy önmagában a tragikus baleset nem váltott volna ki ilyen mértékű és ilyen tartós médiaérdeklődést. Meg fogjuk vizsgálni, hogy mi- lyen tényezők sajátos összjátéka kellett ahhoz, hogy ilyen felfokozott fgyelem kö- vesse és – esetleg – formálja az eseményeket Elemezzük, vajon a Rezešová-eset miképpen kategorizálható. Médiaeseményről van szó? Médiabotrányról? A mo- rális pánik jelenségéről, s ha netán igen, első vagy második típusú morális pánik- ról? Milyen szerkesztőségek, milyen csatornák, médiaszervezetek mozdultak rá erősebben az ügyre, milyen újságírói paradigma mentén fogalmazták (konstruál- ták) meg azt? Miféle sztereotípiákra építette a média a Rezešová-ügy narratíváit, ami felismerhetővé, gyorsan átláthatóvá és megítélhetővé tette az ügyet a befo- gadók számára annak egyes stádiumaiban? Milyen értelmezési kereteket ajánlott fel a média a közönségnek a Rezešová-ügy jelentésének megállapítására az eset közlekedési vonatkozásain túl? Milyen, a média funkcióira és működésmódjára általánosságban, más eseteket is jellemző sajátosságokat mutat a Rezešová-ügy?