Page 73 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 71 „E hagyomány képviselői egyenlőségjelet tesznek az általuk képviselt eszme, ügy vagy párt java és az általános közjó közé, de a más vélemények vitatása mellett általában nem kérdőjelezik meg azt, hogy egy többpárti demokráciában létjogosultsága van a vélemények sokszínűségének és általában a sajtószabadságnak. (…) Erről árulkodik azoknak a lapoknak és műsoroknak a meg- jelenése is, amelyek szervezetileg vagy személyileg nem kö tődnek egyetlen párthoz sem, mégis a politikai spektrum egy-egy irányzatának vállalt képviselői.” 105 A semleges-objektív vagy angolszász típusú újságírás a tények tárgyilagos bemu- tatására törekszik, az ellentétes véleményeket egyaránt megjeleníti, a média sze- repét a hatalom kontrollálásában látja, vagyis a kormánnyal szemben rendszerint kritikus, függetlenül attól, ki van hatalmon „E hagyományok hatása érhető tetten egyes országos napilapok azon – gyakran törzsközön- ségük heves ellenállásába ütköző – törekvésén is, hogy a politikai jobb- és a baloldallal szimpa- tizáló szerzők írásait egyaránt közöljék. Az angolszász iskolának Magyarországon kevés törté- nelmi előzménye van. (…) Az, hogy az 1990-es években mégis tért hódított hazánkban, minden bizonnyal a tömegkommunikáció globalizációjának tudható be. Az elmúlt évtizedben a műhol- das hírcsatornák – különösen a CNN International és a BBC World Service – a hírügynöksé- gekkel egyenrangú vagy azoknál is fontosabb hírforrásokká váltak, tudósításaikat átvevő hazai orgánumok pedig sokszor automatikusan követik azt a módot, ahogyan az angolszász hírteleví- ziók csomagolják jelentéseiket A privatizáció során a magyar sajtó és média egy része a bel- politikai érdekcsoportoktól független multinacio nális beruházócsoportok tulajdonába került És az angolszász iskola térhódításának ked veztek az állami szubvenciók megszűnésével kibon- takozó, nyugati mintára szerveződő piac törvényei is, mert a politikai kérdésekben állást foglaló lapok és médiumok azt kockáztatják, hogy elveszítik más nézeteket valló közönségüket.” 106 A bulvárújságírás lehetőleg kerüli a hatalmi elittel kapcsolatos politikai témákat, azokról röviden és állásfoglalás nélkül ad hírt „Tevékenységük központjában nem a valóság feltárása, hanem a politikai és más témák szemé- lyiség- és eseményközpontú bemutatása áll A bulvárújságírás eredete földrajzilag-politikailag nehezen behatárolható. A szenzáció-tematika időtlen és globális jelenség. (…) A bulvárújságírás gyökerei az időben jóval távolabbra nyúlnak vissza, mint az újságírás alternatív paradigmáinak gyökerei: szenzáció-tematikája már a könyvnyomtatás előtt világszerte szóbeszéd útján terjedő, drámai eseményekről, rendkívüli jelenségekről, csodákról, érdekességekről, katasztrófákról, rémségekről szóló beszámolókban is megtalálható.” 107 A médiaipari szereplőknek a tulajdonosi-fnanszírozási és az azzal szorosan össze- függő eszmei-politikai beágyazottságon túl főként ezen szempontokra adott vála- szok mentén kell kialakítaniuk magukról azt a képzetet a közönségben, amelyet a publikum elfogad, később pedig ragaszkodik hozzá. 105 Bajomi-lázár i m (91 lj ) 106 Uo 107 Uo