Page 69 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 67 A sajtószabadság igen bonyolult kérdéseinek megvitatása során is arra biztatjuk a média tanításával és tanulásával foglalkozókat, hogy próbálják politikai szim- pátiáikat, elkötelezettségüket időlegesen felfüggeszteni. Nincs „baloldali” vagy „jobboldali” sajtószabadság, így kizárólag annak minősége tanulmányozható az adott időszakot jellemző tények alapján anélkül, hogy például az iskolában a tanár bármilyen, az aktuálisan regnáló kormány politikáját, törvénykezési gyakorlatát minősítő kijelentést tegyen. 2.5.2. A politikai újságírás minősége Láthattuk, hogy a sajtószabadság minősége számos tényezőtől függ, és azt is, hogy az „ideálisan működő” hírsajtóval kapcsolatos elvárásoknak milyen nehezen felel- het meg (ha megfelelhet egyáltalán) valamely szerkesztőség. Winfried Schulz sze- rint a szabad és nyílt társadalmakban három feltétele van a minőségi újságírásnak. „Az első az, hogy hozzáférhetőek legyenek azok az erőforrások, amelyek lehetővé teszik vagy éppen korlátok közé szorítják az újságírói munkát; a második az, hogy olyan jogi és politikai rendszer vegye körül az újságírókat, amely garantálja a sajtó szabadságát és védelmét; a harma- dik az, hogy az újságírók elfogadják azokat a szakmai előírásokat, amelyek mindennapos és szélsőséges helyzetekben szabályozzák munkájukat.” 99 Erőforrások alatt elsősorban a pénzügyi és technikai lehetőségeket értjük, de ide- tartozik a humántőke, a képzett, tapasztalt és tehetséges újságírók alkalmazása is. Nyilvánvaló, hogy a gyorsaság, pontosság, ellenőrzöttség, a sokrétű megközelítés (az érintettek, az ügyben tájékozott, ahhoz közel álló információforrások felderí- tése, bekapcsolása), másfelől az események helyszínének elérése, a tudósítás tech- nikai lebonyolítása, az adatok és anyagok számítógépes feldolgozása és archivá- lása egyaránt komoly kiadással jár A jogi és politikai rendszer akkor segíti a minőségi újságírást, ha biztosítja az információkhoz való hozzáférés jogát és szabadságát (például a titkosítási jogo- sítványok mérséklésével) és az informátorok védelmét (például megadja a jogot az újságíróknak arra, hogy megtagadják a tanúvallomást az informátorokat érintő perekben, sőt a szerkesztőségek védelmét is biztosítja a nyomozó szervekkel szemben. Garantálja az újságírók és a szerkesztőségek védelmét az erős nyomás- gyakorló szervezetekkel (akár egyházakkal vagy környezetvédelmi, energiaügyi szervezetekkel, lobbistákkal) és üzleti vállalkozásokkal (akár hadi vagy gyógy- szeripari cégekkel) szemben is. A minőségi újságírást segítő ideális jogi környe- zetben alapvető, hogy az állam és a politikai pártok képviselői semmilyen közvetlen vagy közvetett formában ne rendelkezzenek médiaipari tulajdonnal vagy befolyás- 99 scHulz, Winfried: Mi kell a minőségi újságíráshoz? Médiakutató, 2002 tavasz 77–82