Page 68 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

66 Médiaesemény-esettanulmányok A vélemény- és sajtószabadság-kérdés pontos értelmezéséhez elkerülhetetlen a probléma jogilag releváns értelmezése „A véleménynyilvánítás szabadsága több alapjogot foglal magában Ezt fejezi ki a magyar Alkotmánybíróságnak az a megállapítása, hogy a véleményszabadság a kommuniká ciós szabad- ságjogok anyajoga A véleményszabadság a magyar alkotmányban biztosított jogok képzeletbeli hierarchiájában az abszolútnak ítélt élethez és emberi méltósághoz való jog után foglal helyet Ebből eredő jogok a szólás- és sajtószabadság, mely utóbbi felöleli valamennyi médium szabad- ságát, továbbá az informáltsághoz való jog, az információk megszerzésének szabadsága. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik a művészi, az irodalmi alkotás ter- jesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításá- nak szabadsága is A véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a gyülekezési jog. Ez a jogegyüttes teszi lehetővé az egyén megalapo- zott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban.” 96 A véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem korlátozhatatlan, azaz vannak olyan esetek, amikor a közösség vagy az egyének védelmének szempontja erősebb, mint a szabad véleménynyilvánítás joga „A demokratikus jogrendszerekben általában négy csoportba sorolhatók azok az érdekek, ame- lyeknek védelmében igazolható a vélemények állami korlátozása. Az első csoportba az állam érdekei tartoznak (az állam alkotmányos alaprendjének védelme, a külső és belső biztonsága, a közjogi tisztségviselők és az állami szimbólumok esetleges védelme), az ilyen tartalmú véle- ménynyilvánítást nevezzük politika beszédnek A második csoportba egyes társadalmi cso- portok érdekeinek védelme tartozik faji, etnikai, vallási, nemi diszkriminá ciót jelentő megnyil- vánulásokkal szemben (gyűlöletbeszéd). A harmadik kategóriát a tár sadalom egészének olyan érdekei alkotják, mint például a köznyugalom vagy a közerkölcs. Végül a védendő érdekek ne- gyedik körét mindenekelőtt az egyéni becsület védelme képezi, amelybe beletartoznak az egyén személyiségi jogai, magántitkai éppúgy, mint egy vállalkozás jó hírneve, üzleti titkai.” 97 Bár ezen korlátozási jogok általánosságban a közösség tagjai többségének egyet- értésével találkoznak, elsősorban a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos konkrét esetek mégis komoly vitákat vagy akár tragikus cselekményeket gerjeszthetnek 98 96 Lásd például A véleménynyilvánítás szabadsága I (http://www juris u-szeged hu/karunkrol/szeminariumok- 2010-2011-110203/velemenynyilvanitas?objectParentFolderId=14232) 97 Lásd 96 lj 98 A könyv megírása idején irányította e problémára tragikus élességgel a figyelmet a Charlie Hebdo-szer- kesztőség elleni, tizenkét halálos áldozattal járó terrormerénylet. A megdöbbenéssel, együttérzéssel és haraggal egy időben azonnal fellángolt a vita arról, vajon valóban a sajtószabadság mártírjait kell-e tisztelnünk a Charlie újságírói ban, vagy máshol van a történtek fókusza „[Ú]jabb támadás az európai értékek ellen, megfélemlítés, olyan alapvető, a francia felvilágosodásra, illetve az 1789-es francia forradalomra épülő értékek megkérdőjelezése, mint a szólásszabadság, a szabad véleményhez való jog, vagyis a demokrácia alappillérei (Petőcz András: A megbosz- szult Karthágó – Újabb támadás az európai értékek ellen Magyar Narancs, 2015 01 09 ) „[N]etán mégsem kellett volna megsérteni minden hívő ember érzékenységét „ordenáré, viszolyogtató karikatúrákkal” (Szőnyi Szilárd: El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását? Válasz.hu, 2015. 01. 07.) „A kommentárok visszatérő eleme, hogy a Charlie Hebdo munkatársainak szörnyű lemészárlása támadás volt a szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság ellen. Talán igen. De mindazonáltal nem árt talán megvizsgálni, hogy a lap esetében mi volt ennek a sajtószabadságnak a tartalma.” (Balázs Gábor: Je ne suis pas Charlie Hebdo Red News, 2015 01 09 )