Page 64 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

62 Médiaesemény-esettanulmányok – annak fontosságát egy pillanatig sem vitatva – azonban egy olyan korszak nyil- vánosságának és médiájának (elsősorban az írott sajtó működésre alapozó) tapasz- talataiból származik, amely csak nyomokban hasonlított napjaink nyilvánosságára és médiakörnyezetére Ahogy Keane írja Habermasszal kapcsolatban, amikor úgy látja, hogy „bizonyos nosztalgiát ápolt a korai modern kor közszférájának hősi ideáljaival kapcsolatban”, és nem vette fgyelembe, hogy „ez a konvencionális né- zet egy olyan időszakból ered, amikor a vezető »médiumok« erősen átpolitizált, kis példányszámban terjesztett újságok voltak, míg a legtöbb kortárs médium főleg a szórakoztatást szolgálja” (Curran). „A »sajtószabadságra« úgy gondoltak, mint az egyén epikus, hősies harcára a politikai hatalom ellen, hősi küzdelemre, amelyben a kommunikációs médiát a világról szóló információt ter- jesztő passzív vagy semleges közvetítőnek tekintették. Ez az »információáramlási« paradigma elmulasztotta azoknak a módozatoknak a bemutatását, amelyekkel a kommunikációs médiumok előzetesen strukturálják vagy »eltérítik« a térben és időben elhelyezkedő egyének véleményei- nek befogadását E paradigma tévesen tekintette biztosnak a tényeknek vagy igazságoknak azt a világát, amely meghatározott jelentéssel bír, és a (potenciálisan) egyéni polgárok világát, amely racionálisan reagál ezekre a tényekre Nem ismerte fel, hogy az »információ« önmagában szim- bolikusan strukturált, hogy »kódjait« folyamatosan értelmezik az egyes polgárok, akiket magu- kat is ugyanezek a kódok formálnak.” 87 Az állam média általi kontrolljának a szempontja tehát kulcskérdés, de nem ke- vésbé fontos annak fgyelembevétele sem, hogy a szabadpiaci elven működő, adott esetben óriási gazdasági potenciállal rendelkező multinacionális médiaipari vál- lalkozások működése hogyan korlátozhatja, netán blokkolhatja a sajtószabadságot (vagy egyfajta független hatalmi központként, vagy a kormányokkal kötött, a sza- bályozási kedvezmények megszerzését biztosító sajátos háttéralkukkal) Végső 88 soron akár a kereskedelmi, akár a közszolgálati média működését vizsgáljuk, egy- értelmű, hogy a közjó nevében, az igazság feltárására vagy az állampolgárok ér- 87 keane i m (81 lj ) 88 A magyarországi médiaháború legújabb, éppen e sorok megírása közben alakuló fejleménye a harmadik Orbán-kormány reklámadóval kapcsolatos törvényalkotási gyakorlata, amely első fázisában, 2014-ben a hazai médiapiac legnagyobb szereplőjére, a tőkeerős luxemburgi székhelyű RTL-cso porthoz tartozó RTL Klubra sávos – a többiekhez képest kiugróan magas – reklámadóterhet vetett ki. Az adóteher a piac többi szereplőjét is sújtotta, ám sokkal kisebb mértékben. Az RTL jogorvoslatért az Európai Bizottsághoz folyamodott, miközben a legnagyobb nézettségű csatorna híradója erősen kormánykritikus hangnemre váltott. A Brüsszellel számos konfliktust vállaló kormány tárgyalásokba kezdett az RTL-csoporttal, és törvénymódosítást helyezett kilátásba. Az egykulcsos adó jórészt szétterítené az RTL-től várt adóbevételeket a piac többi szereplőjére, miközben jelenleg a hazai médiapiaci bevételek jelentős többsége a jobboldaliként számon tartott vállalkozásoknál realizálódik. A hírre a piaci szegmens meghatározó tulajdonnal rendelkező szereplője, Simicska Lajos lépett radikálisan, amikor médiabirodalmát (amely- nek zászlóshajói a Magyar Nemzet és a Hír TV) arra utasította, hogy gyakoroljon erős kormánykritikát. Amikor pedig ezen lapok és csatornák vezetői ezt (vagyis az Orbán-kormány kritikáját) megtagadva lelkiismereti okokra hivatkozva egységesen felálltak, a tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy akkor totális médiaháború lesz „Összességében mind a vállalkozó, mind a piac szereplőinek döntő többsége úgy nyilatkozott: az ötszázalékos reklámadó kormány- zati terve újabb támadás a demokrácia ellen.” (http://mno.hu/belfold/simicska-lajos-akkor-totalis-mediahaboru-lesz- 1271538)