Page 60 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

58 Médiaesemény-esettanulmányok A morális pánik nyomán kialakuló kollektív cselekvés üdvözlendő fejlemény. (…) Ugyanakkor veszélyeket is rejt, ha az egyes csoportok kooperációs potenciálja a társadalmi szolidaritás fel- bomlását eredményezi.” 80 Írta több mint egy évtizede Kitzinger Dávid szociológus. 2.5. Sajtószabadság, demokrácia és újságírás 2.5.1. A sajtószabadság A sajtószabadságot a szólás szabadságaként és a szabad tájékozódás jogaként (vagyis a cenzúra hiányaként és a sokszínű sajtó és média hozzáférhetőségeként) határozhatjuk meg. A 17–18. század nagy hatású bölcselői a következő szempon- tokat vetették fel a sajtószabadság mellett érvelve: „A könyvek engedélyeztetését és cenzúráját előíró kormányrendelettel szemben John Milton azért kardoskodott Areopagitica c. művében (1644) a szabad sajtó mellett, hogy engedjék virá- gozni Isten szeretetét és a »szabad és tudós szellemet« Milton azzal érvelt, hogy a sajtó ellen hozott általános megszigorítások nem hatékonyak és nem működnek, a meg szigorításokat annak a nemes embernek az ostoba cselekedeteihez hasonlította, aki »úgy akarta csapdába ejteni a varjakat, hogy bezárta a park kapuját« A sajtó kulcsait Milton szerint egyenesen a paradi- csomból hagyományozták ránk és a sajtócenzúra azért is visszataszító, mivel elnyomja az egyé- nek gondolati és ítélkezési szabadságát, valamint a keresz tényi élet választásának lehetőségét. A cenzorok – akik semmi esetre sem részesültek a »csalhatatlanság és a megvesztegethetetlen- ség« kegyében – nem dönthetik el, hogyan kell élnünk.” 81 Matthew Tindal Reasons Against Restraining the Press (A sajtó korlátozása elleni érvek; 1704) című művében így látja: „[Az] államok Európa-szerte folyamatosan a »bírósági nyelvezettel« hallgattatják el alatt- valóikat. »Függőségekbe vont emberekkel körülvéve, akik minden esetben készen állnak arra, hogy viselkedésük igazolására tollat ragadjanak«, az államok »megszépítik leggo noszabb tettei- ket és jó színben tüntetik fel a legpusztítóbb terveiket is« Az egyének ezzel az irányzattal szem- ben egy természetes tendencia keretében »titokban« közölnek írásokat az állami megszorítások ellen. Tindal amellett érvel, hogy ez helyes és rendjén való mivel az egyének felhatalmazást kaptak arra, hogy természetes jogaikat szabadon gyakorolják a kormányokkal szemben Ezek között a jogok között fő helyet foglal el a sajtószabadság. A szabad sajtó »hűséges őr módjára megelőz minden meglepetést, és időben fgyelmeztet minden közeledő veszélyre«. A sajtósza- 80 kitzinGer i m (76 lj ) 23–48 81 Részletesen lásd keane, John: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999