Page 61 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 59 badság garantálja a politikai piperkőcöktől, a parlamenti »rászedéstől« és a kormányzati rab- szolgaságtól való függetlenséget Biztosítja az értelmes egyének természetes jogain alapuló jó kormányzást.” 82 A haszonelvűség aspektusából a közvélemény állami cenzúrázása a zsarnokság engedélyezésének látszik, amely ellentétben áll azzal a jó kormányzástól elvárható elvvel, miszerint annak legfőbb célja a kormányzottak maximális boldogságának elősegítése volna. Jeremy Bentham On the Liberty of the Press and Public Discus- sion (A sajtó és a nyilvános vita szabadságáról, 1821) című művében kifejti, hogy „[A] kormányokat mindig önös érdek vezérli: »A hatalommal felruházott ember természete olyan… hogy… bármilyen kárt okozott is történetesen a mai napon, nem biztos, hogy már ezen a napon erről töpreng, hacsak nem hajtja a félelem, hogy mit gondol és tesz majd a köz, lehet, hogy erre csak holnap kerít sort.« (…) Az arisztokrata osztály olyan »véd és dacszövetség« ame- lyet a nép érdekei ellen kötöttek: a hatalmon lévő szövetkezett a hatalom második lépcsőfokán lévő kisebbséggel az alávetett többség ellen. Ezt a fajta zsarnokságot – »az önkényuralom iránti szomjat« – úgy lehet ellenőrzés alatt tartani, ahogy az már megtörtént az Egyesült Államokban: olyan mechanizmusok segítségével, mint amilyen a kiterjesztett választójog, a titkos szavazás és a rendszeres választások Különösen fontos a sajtó szabadsága, mivel a szavazók enélkül nem tudják szabadon fontolóra venni és hatékonyan érvényesíteni választói akaratukat A rendszeres választások folyamatos sajtószabadság nélkül olyan farmra emlékeztetnének, ahol »évi nyolc hónapon keresztül az összes juhászkutyát zár alatt tartanák, és ez alatt az idő alatt a juhok őrzé- sét a farkasokra bíznák«. A sajtószabadság haszonelvű értelmezése tehát úgy szól, hogy ez szol- gál a zsarnoki kormányzás ellensúlyául – ez a »kormányzó kisebbség viselkedésének kontroll- ja«. (…) A szabad sajtó a boldogság szövetségese. Segít ellenőrzés alatt tartani a kormányon lévők »szokásos önzését«. Napvilágra hozza titkolózásukat, és arra ösztönzi őket, hogy tisz- teljék és szolgálják az általuk kormányzottakat. Növeli a tisztességes döntések valószínűségét, mivel elérhetővé teszi a világról szóló átfogó információt a széles nyilvánosság számára. És a szabad sajtó a nyilvánosság szemével fgyeli a bürokráciát, s ezzel megelőzi a törvényhozók és a hivatalnokok közötti nepotizmus kifejlődését.” 83 A sajtószabadság mellett szól az az érv is, miszerint az igazságot csakis a polgárok korlátozások nélküli, nyilvános vitája során ismerhetjük meg John Stuart Mill A szabadságról (1859) című értekezésében a következőkben látja, miért alapvető a sajtó által szabadon terjesztett vélemény biztosítása: „[M]inden olyan elhallgattatott hamis véleményről, amelyet a kormány vagy a civil társada lom némít el, kiderülhet, hogy igaz Igaz abban az értelemben, hogy megfelelhet a tényeknek, és túlélheti az ellenük irányuló erőteljes támadásokat. Azok, akik cenzúrázni akarják a potenciáli- san igaz véleményt, természetszerűleg tagadják annak igazságát. Ilyenkor azonban azzal az in- dokolatlan feltételezéssel élnek, hogy az ő bizonyosságuk egyenlő az ab szolút bizonyossággal Felteszik, hogy a világról szóló nézeteik igazak, valójában azonban csak a saját egyéni álláspont- jukat fejezik ki, miközben valamelyik párt, szekta, egyház vagy társadalmi osztály korlátai közé 82 Uo (idézi Keane) 83 Uo