Page 65 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 63 dekeinek védelmére hivatkozva a mai média nem feltétlenül viselkedik és nem is egykönnyen viselkedhet őrkutyaként (noha a stabil demokráciákban az újságírók gyakran tanúsítanak ellenállást a műsorszerkesztésbe való állami beavatkozással szemben, autonómiájukat akár saját önbecsülésük, akár közönség előtti hiteles- ségük vagy hosszabb távú stratégiai érdekeik érdekében védelmezve) „Míg a sajtó éberségét elhomályosíthatják a gazdasági érdekek és a tulajdono- saik iránti párthűség, a közszolgálati műsorközlés éberségét alááshatja a kormány- 89 zat álcázott nyomása” – mondja Curran, aki az angolszász médiaviszonyok is- meretében inkább a piaci média „demokrácia-szolgálati” defcitjére érzékeny, míg a posztszocialista blokk országaiban, így hazánkban is a közszolgálati média őrkutya szerepének kritikája volt inkább meghatározó. Azonban tény, hogy a sajtó őrkutya szerepének abszolutizálása a mai médiaviszonyokra olyan módon sem- miképpen sem alkalmazható, ami legitimálná a sajtó kontrollálatlan szabadpiaci működését, részben mert a döntően szórakoztatóipari vállalkozásként megjelenő kereskedelmi médiától nem várható el ez a szerep, részben mert a média attól még nem válik függetlenné, mert az államtól függetlenedik Ugyanakkor az államtól elvárható korrekciós jellegű, a piaci viszonyokba történő beavatkozó szabályozás – ahogy Keane fogalmazza – „nem gerjeszthet étvágyat a média »államosítására« és központosított állami ellenőrzés alá helyezésére. Ameddig csak lehet, el kell ke- rülni a szabályozás cenzúrát erősítő és bürokratikus formáit. A piac működésébe való társadalmi beavatkozásnak nyitottnak, elszámoltathatónak kell lennie, olyan- nak, ami pozitív lehetőségeket biztosít.” „Kétségtelen, hogy a vélemények előállításának és terjesztésének szigorúbb, piaci tranzakciók segítségével történő korlátozása nagyobb állami megfélemlítést von maga után a civil társada- lomra nézve Ezért annyira fontos egy új alkotmányos rendezés, amely biztosítja, hogy a poli- tikai hatalom állandóan beszámoltatható legyen a polgárai előtt. Ugyancsak ez magyarázza, miért van szükség a misztikus állami és piaci hatalom aláásásához a kommunikációs média sűrű hálójára vagy »heterarchiájára«, amelyet sem az állam, sem a kereskedelmi piac nem ellen- őriz. A civil társadalom társadalmilag fnanszírozott, nonproft és jo gilag garantált médiaintéz- ményei – néhányan közülük önkéntes alapon működnek, és közvetlenül, demokratikus eljárások során számolnak el közönségüknek – a megújított közszolgálati modell lényegi összetevői.” 90 A médiát a politikai újságírás oly gyakran nevezi „negyedik hatalmi ágnak”, hogy ez egyfajta triviális igazságnak tűnhet az állampolgárok számára. A hatalmi funk- ciók Arisztotelészre visszamenő szétválasztása döntéshozói, végrehajtói és bírói (törvényhozási-végrehajtási-igazságszolgáltatási) funkciókra, amelyben az önkény- uralommal szembeni védekezés intézményesülése, a fékek és egyensúlyok korlá- tozó technikája érvényesül, azonban – legalábbis alkotmányjogi szempontból – nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, hiszen nem rendelkezik az erőszak legitim alkalmazásának monopóliumával, azaz akarata nem kikényszeríthető. 89 curran i m (86 lj ) 90 keane i m (81 lj )