Page 67 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 65 – a sajtó- és médiaprivatizációba való állami beavatkozás; – a sajtó és a média forrásainak elosztásába való beavatkozás, így különösen az információk, az állami vállalatok hirdetései, valamint a rádió- és televíziófrekvenciák elosztása; – az állami médiumok vezetőinek kinevezési és eltávolítási mechanizmusa; – a közölt tartalomba való beavatkozás érdekében gyakorolt nyomás egyéb formái; – az újságíróképzésben és az újságírók szakmai-etikai kódexeiben szereplő elvek és célkitű- zések; – a tényfeltáró újságírás gyakorisága és hatékonysága Ha a két korszak között lényeges hasonlóságokat találunk, az megerősíti hipotézisünket, míg a különbségek dominanciája megkérdőjelezi azt. [Az] attitudinális dimenzió, vagyis az, hogy a nagyközönség elkötelezetté válik a sajtószabad- ság, mint legitim társadalmi érték iránt Az attitudinális feltételek megléte és minősége a legegyszerűbben úgy tárható fel, ha meg- vizsgáljuk, milyen nyilvános reakciók (utcai tüntetések, petíciók, éhségsztrájkok stb ) követték a sajtószabadságba való politikai beavatkozás különböző formáit. Ugyancsak árulkodók lehet- nek azok a közvélemény-kutatások, amelyek arról szólnak, hogy a sajtószabadságot demokrati- kus alapértéknek tekintik-e az emberek Minél nagyobb mértékben felel meg egy ország ezeknek az intézményes, viselkedési és attitudi- nális követelményeknek, annál konszolidáltabb – stabilabb – a sajtó szabadsága.” 91 A Bajomi-Lázár Péter által körvonalazott összehasonlító kvalitatív módszer ter- mészetesen nem csupán a diktatórikus médiakörnyezet felszámolásának állapot- elemzésére használható, fontos eredményekre juthatunk akkor is, ha a hazai sajtó- szabadság minőségét az 1996. évi, a rádiózásról és a televíziózásról szóló első törvény („médiatörvény”) nyomán kialakuló állapotokat a 2010. évi médiatörvényt, illetve a 2012. évi alaptörvényt követő állapotokkal hasonlítjuk össze a fenti szem- pontok alapján Az Európai Unió számos illetékese aggodalmának adott hangot a sajtószabadság magyarországi állapotával kapcsolatban A különféle nemzet- 92 közi szervezetek (például a Riporterek Határok Nélkül [RSF] vagy a Freedom 93 House) éves jelentései alapján Magyarországon az utóbbi években jelentős mérték- ben csökkent a sajtószabadság, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása szerint 2013-ban a sajtószabadság konszolidációs folyamata inkább romlott, mintsem ja- vult, noha ezt a kormány képviselői élesen visszautasítják. 95 94 91 Bajomi-lázár Péter: A sajtószabadság konszolidációja Médiakutató, 2005. ősz. 69–78. 92 Például a 2014-ben bevezetett reklámadóval kapcsolatban 93 Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felmé- réssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről. 94 „Az újságírók szerint a gazdasági nyomásgyakorlás mértéke is emelkedett valamelyest, a politikai nyomás- gyakorlás mértéke viszont 15 százalékponttal nőtt, 2013-ban már 48%-ra nőtt azok aránya, akik olyan erősnek vélték a politikai nyomást, hogy az már korlátozza a sajtószabadság érvé nyesülését Többen alkalmaztak öncenzúrát is, 2012-ben még a válaszadó újságíróknak „csak” 22%-a vá laszolta, hogy újságírói munkája során már elhallgatott vagy elferdített politikai, gazdasági tényt, addig ez az arány 2013-ban már 34% volt.” Sajtószabadság-index 2013. (http://mertek.eu/jelentesek/sajtoszabadsag-index-2013) 95 Lásd például L Simon László államtitkár álláspontját, aki szerint a sajtószabadságot az újságírás leromlott, pocsék minősége veszélyezteti, mint azt a MÚOSZ-konferencián (2014. október 30.) tartott előadásában kifejtette.