Page 59 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

2. (Média)elméleti háttér – dióhéjban 57 gyakoriság látványa a Másik fölötti kontroll érzését és a győzelem csiklandós örömét jelenti. Bár Foucault nem beszél külön a média szerepéről, de nyilvánvaló, hogy a populáris médiának a katasztrófákról, botrányokról, pletykákról és bűnügyekről szóló történetein keresztül a devian- ciának éppen ez a fajta társadalmi kontrollja valósul meg Az elmondottak adják a magyarázatát annak a gyakran felemlegetett paradoxonnak, hogy társadalmilag marginális személyek és cso- portok miért lehetnek szimbolikusan annyira centrálisak a médiában, amint azt a morális páni- kok is mutatják McRobbie szerint azonban Foucault magyarázata inkább a régi morális páni- kokra érvényes. (…) A viták, botrányok és pánikok annyira megszaporodtak a médiában, hogy szinte azonossá váltak a nyilvánossággal A viták, botrányok, és pánikok ugyanis már nem a végső eldöntői különböző, másképpen el nem dönthető ügyes-bajos kérdéseknek, nem ki fejezői másképpen megfogalmazhatatlan félelmeknek vagy éppen felháborodásoknak, hanem a nyil- vános diskurzus megszokott alapformáivá váltak A morális pánikok sem valamilyen valóságos deviáns esemény utólagos felnagyítását jelentik a médiában, mint koráb ban, hanem a média meg - szokott, természetes működési módját, amely minden nap igyekszik megtölteni a vitákhoz szük- séges morális pánikgépezetét a napi szenzációval.” 78 Az új típusú morális pánikokban sajátos kulturális szabályozási formát ismerhe- tünk fel, amelyekről Császi – Hunt nyomán – megállapítja: „A hétköznapi élet problémáinak a kezelési módjait és a multikulturális identitások felvállal- hatóságát sugalmazzák és tanítják A pánikok intézményesülését a médiában ezért úgy is értel- mezhetjük, mint a kulturális példatárnak a korábbiakhoz képest látványos populáris kibővülé- sét és naponkénti frissítését.” 79 Ahogy a neomédia korában a nemzetet vagy akár az egész emberiséget megszólító ceremoniális médiaesemények helyett a média kis ceremóniái, a tabloidok fogal- mazzák meg napra nap a deviánssal, a morálisan kétségessel való találkozást, biz- tosítva a közösség számára elfogadható vagy éppen elfogadhatatlan határok folya- matos nyilvános megvitatását, úgy az új típusúnak nevezett morális pánikok is hasonló szerepet töltenek be Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy egy- felől ezeknek a morálisan túltelített, tematikailag összetartó, a médiafelületek na- gyobb részén átviharzó történethalmazoknak többnyire világosan felismerhető kezdeményezői vannak, nem a társadalmat átható erős szorongás löki őket a köz- fgyelem fókuszába. Másfelől a hazánkhoz hasonló fatal demokráciák – noha mé- diakörnyezetük látszólag alig különbözik a stabil, hagyományos demokráciáké- tól – sokkal védtelenebbek a morális pánikokkal szemben, amelyek ellen például az angolszász társadalmak a kilencvenes évekre meglehetős immunitást szereztek. „Magyarországon mind a decentralizált médiarendszer, mind az erős társadalmi szervezetek és mozgalmak hiányoznak a morális pánikok kikezdéséhez. Mindezekből következően a morális pánik komoly fenyegetést jelenthet a közeljövőben Magyarország fatal demokratikus intéz- ményrendszerére 78 császi i m (66 lj ) 29–32 79 Uo 35