Page 76 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

74 Médiaesemény-esettanulmányok A média kulturális elméletének jegyében tekinthető-e a Rezešová-eset is a morális határok kitapintásának, újrafogalmazásának, és ha igen, vajon milyen rítus újra- fogalmazása zajlott le a tragikus baleset és annak tárgyalása kapcsán a nyilvános- ságban? Értelmezhető a Leleplezés, a Próbatétel, netán az Újjászületés narratívájá- ban valami annak lényegéből, ami történt? A fejezet végén szó lesz arról is, hogyan alkalmazható ennek az ügynek a mé- diareprezentációja, illetve annak bizonyos elemei a médiaoktatásban 3.1. A Rezešová-eset mint bírósági történet, avagy az ügy fázisai A Rezešová-ügy formáját, időbeli lefutását és dramaturgiáját tekintve is elsősor- ban bírósági dráma, és az ügy mediális reprezentációja is szükségképpen al- kalmazkodik ehhez. Alkalmazkodik, használja, és építkezik belőle. Takács Ferenc szerint „a modern demokráciában a tárgyalóterem olyan, mint az ógörögöknek az amfteátrum, a közügy szórakoztat”. „Amikor a multiplexet még Globe-nak hívták, Spielberget meg Shakespeare-nek, az előadáso- kon már akkor is rendre feltűnt a bírósági tárgyalás jelenete: Shakespeare-nek (és kortársainak) komédiáiban-tragédiáiban, a korabeli szórakoztatóipar népszerű termékeiben gyakran tetőpont és megoldás a tárgyalás és az ítélkezés (például A velencei kalmárban vagy a Szeget szeggel végén, hogy csupán a leghíresebbeket említsük). (…) Shakespeare és kortársai nyílván a dolog- ban rejlő paradoxonra fgyeltek fel. A bírósági eljárás egyrészt a le hető legnyersebb tényszerű- ség világa, hiszen élet és halál a tétje; másrészt viszont a lehető legfktívebb-legszimbolikusabb világ. Bíró, törvényszolga, védő, vádlott és tanú ugyanis előre meghatározott szerepet játszik el a tárgyalás során, mégpedig közönség előtt, annak érdeklődésétől, tetszésétől és nemtetszésétől kísérve. (…) A flm százegynéhány éves tör ténetében rengeteg flm, számtalan flmrészlet ját- szódik a bíróságon, mégpedig földrészre és nemzeti flmgyártásra való tekintet nélkül. Legin- kább mégis az amerikai flmipar sajátja ez a flmtípus, olyannyira, hogy külön műfaji neve is van az angol nyelvű flmbeszédben-flmkritikában: courtroom drama-nak, »tárgyalótermi drá- mának« nevezik a bíráskodási- pereskedési helyszín- és cselekmény-konvenciót alkalmazó fl- met. (…) A flmbeli tárgyalóteremben sors, ember és erkölcs nagy vitadrámája zajlik, többnyire persze didaktikusan, de – a műfaj legjobb példáiban – szinte a középkori allegorikus moralitás- játékok súlyával és szenvedélyével.” 1 A flmeken látható tárgyalótermi drámákkal szemben a valóságos tárgyalótermek- ben játszódó drámák az azokról tudósító média számára a jogi procedúra által szi- gorúan megszabott kereteket is jelenti egyben, és azt, hogy nem tudható előre az ítélet. A folyamatot az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a vádirat benyúj- tása, az elsőfokú bírósági tárgyalás és ítélethozatal, a fellebbezés, majd az ítélettől 1 takács Ferenc: Életre-halálra: dráma a bíróságon (Tárgyalótermi klasszikusok). Filmvilág, 1999 november