Page 77 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 75 függően a procedúra részleges ismétlődése tagolja, ami a hatályos ítélet kihirde- téséig tart A nyilvánosság számára tehát az intenzív megdöbbenési szakaszt (tra- gédia történt, hogyan, ki a vélelmezhető elkövető és kik az áldozatok) követően egy hosszabb, lényegében eseménymentes időszak követi (a rendőrség nyomoz, előkészíti az ügyészségi szakaszt, a gyanúsított előzetesben várja a fejleményeket). A médiát és a közvéleményt a vádemelés „emlékezteti” újra az ügyre, amelyet az eljárás harmadik szakasza, az analitikus, értelmező morális dráma, az első fokon zajló bírósági tárgyalás teljesít be a felháborodást vagy megnyugvást hozó katar- zissal, vagyis az ítélethozatallal és a fellebbezéssel A Rezešová-ügy legizgalmasabb szakasza az elsőfokú ítéletet követő fázis volt, mert – mint azt látni fogjuk – a sokak által enyhének tartott ítélet a médiát és a politikát is lépésekre késztette A másodfokú eljárásban megismétlődik a nyilvánosság számára csendesebb nyomozati szakasz, majd a vádemeléssel és a tárgyalással újra a fgyelem közép- pontjába kerülhet az ügy, mint ahogy ezúttal is történt A jogi eljárás tehát önma- gában egy sajátos, több felvonásos dráma szcenáriójának kerete, amit a média az adott ügy lehetőségei szerint „tölt fel” és konstruál meg. Vagyis amikor a Reze- šová-eset médiareprezentációját vizsgáljuk, nem mindegy, hogy melyik „felvonás- ban” vagyunk éppen. A média történetjavaslatai ugyanis némileg változtak attól függően, hogy a megdöbbenés, a nyomozás, a tárgyalótermi dráma, az ítélet, a fel- háborodás, az új nyomozás, a második tárgyalótermi dráma vagy a végkifejlet fá- zisában tanulmányozzuk a média viselkedését az üggyel kapcsolatban 3.2. Hírérték a köbön Van néhány olyan tényező, amely egy eseménynek hírértéket adhat. A „hírérték” kifejezés a nyilvánosságra hozatalra alkalmassá tevő olyasféle tulajdonságokra utal, mint az aktualitás, váratlanság, meglepetésszerűség, közelség, érintettség, fon- tosság, frissesség, érdekesség, drámaiság, prominencia, deviancia, a normák meg- sértése, a szórakoztatásra való alkalmasság. A fenyegető veszélyek, konfiktusok, kiemelkedő teljesítmények, sikerek, rekordok, az ismert (híres, kiváló, közkedvelt, népszerű) személyek részvétele alkalmassá teszik az ilyesfajta elemeket mutató eseményeket arra, hogy felkeltse a média érdeklődését. Aczél Petra a szakiroda- lomban gyakran hivatkozott szerzők munkái mentén a következők szerint foglalja össze a hírértéket befolyásoló szempontokat, kategóriákat: „Egy hírszöveg hírértékének tekinthető, ha (1) sok embert érint, sokakra van hatással, (2) idő- szerű, (3) ismert személy vagy szervezet szerepel benne, (4) közeli eseményről, történésről szól, (5) valamilyen nézeteltérés vagy konfiktus áll fenn a szereplők között, (6) van benne valami különös, (7) valami sokak által jól ismert és tárgyalt általános témához kapcsolódik A hírgyár- tásban hírfaktor vagy hírérték, amely a szűrés kritériumát adja, vonatkozhat a hír tartalmi je- gyeire, a hír piaci pozícionálásának lehetőségeire, a befogadó lehetséges választásaira. Tekint-