Page 97 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 95 hogy a Rezesová-ügyben elkövetett hibák okairól és esetleges következményeiről érdeklődjünk, ám az egy nappal korábban írásban elküldött kérdéseinkre ma mindössze annyit válaszoltak, hogy nem tudnak interjú-alanyt biztosítani nekünk az ügyben, így nem tudhatjuk, hogy felelős- ségre vontak-e esetleg bárkit is az eset miatt a rendőrségen belül, illetve azt sem, hogyan kíván- ják elkerülni a jövőben a hasonló hibák elkövetését.” (Hír24, 2013 11 27 ) A Rezešová-ügyet fgyelmesen követő publikum komoly jártasságot szerezhetett a baleseteket követő egészségügyi rutin vagy a cellainformációk tárgyában. A bul- vársajtóban megszokottnál jóval alaposabb, már-már oknyomozói újságírói munka és terjedelem a hatósági eljárás hibáinak, hiányosságainak és slamposságának a kiderítésével – vagyis a hatóság alkalmatlanságának nyilvánosságra hozatalával – olyasfajta botrányt fogalmazott meg, amely azonban mégsem tekinthető média- botránynak. Mégpedig azért nem, mert ennek a botránynak az elkövetőit a média (személyükben legalábbis) nem azonosítja (csak intézményi szinten), az elkövetők a tetteiket nem vágyaik vagy érdekeik szerint követték el, és amit tettek, azt nem szándékosan (például a haszonszerzés vagy a megtévesztés céljából) tették A ve- lük kapcsolatos eseményekből – részben éppen ezért – a média nem tud (vagy nem akar) narratívát építeni, így a botrány nem válik médiabotránnyá A követke- zőkben megvizsgáljuk ezzel szemben az ügynek azon vonatkozásait, amelyek va- lóban médiabotrányként azonosíthatóak 3.3.2. Nem botrány, botrányok A médiabotrány fogalmának áttekintése során szó volt róla, ahhoz, hogy egy tör- ténet botránnyá válhasson, meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak Vizsgáljuk meg, hogy a Rezešová-ügy fontosabb médianarratívái (az alkoholos befolyás alatt elkövetett balesetokozás, a független igazságszolgáltatás működésének sérelme, az igazságügyi műszaki szakértői szakma korrumpálhatósága) mennyiben felelnek vagy nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek teljesülése esetén média- botrányról beszélhetünk Az eredményeket a jobb áttekinthetőség miatt a következő táblázatban össze- gezzük, előrebocsátva, hogy a médiabotrány során a történet(javaslat) gyakran fontosabbá válhat a tényeknél, önálló életet kezd élni, függetlenül annak valós vagy vélelmezett igazságtartalmától. Vagyis alapvető, hogy amikor a Rezešová-ügy egyes aspektusait vizsgáljuk, akkor szigorúan az események sajátos interpretációi- val, a média által konstruált narratívákkal foglalkozunk Ezeket a narratívákat – a közbeszéd, a nyilvánosság számára konstruált értelmezési javaslatokat – sem- miképpen sem kezeljük bizonyítottnak tekinthető tényként, sem saját véleményünk artikulációjaként