Page 99 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 97 A 3 1 táblázatból jól látszik, hogy a Rezešová-ügy két alaptörténete, a balesetet okozó kőgazdag fatalasszony és a korrupt szakértő ügye egyértelműen, a (meg- osztott) média egy része szerint a független igazságszolgáltatás sérelmét okozó frakció vezető ügye pedig jórészt (de nem teljes mértékben) felel meg a médiabot- rányokat jellemző tulajdonságoknak. (Azt a két aspektust, amely szerint nem, szürke kiemeléssel jelöltük, emlékeztetve arra, hogy Lull és Hinerman szerint csak akkor beszélhetünk médiabotrányról, ha az ügy az összes kritériumnak megfelel ) Thompson szerint: „A médiabotrányt két fél közötti csataként is elképzelhetjük: az érintettek próbálják elfedni tet- teiket, vagy letagadni őket, és elcsendesíteni a botrányt, miközben a média egyre elszántabban nyomoz, minél több részletet próbál napvilágra hozni, és egyre közelebbről fgyeli a »szereplő- ket«.” 9 Látható, hogy míg a Melegh Gábor szakértői szerepével kapcsolatos korrupciós karakterű botrányra Thompson leírása teljes mértékben alkalmazható, Rogán Antal fellépésére ez a jellemzés egyáltalában nem illeszkedik, hiszen a frakció- vezető akciója átgondolt politikai kommunikációs lépésként írható le, ami mellett a politikus végig ki is tartott. Joggal vethető fel, hogy a történetnek ez a része talán az új vagy második típusú morális pánikként írható le inkább, mintsem média- botrányként, mint azt a későbbiekben meg is fogjuk vizsgálni. Nem is egyetlen, hanem mindjárt két („és fél”) médiabotrány kapcsolódott az ügyben össze, talán ez is magyarázza, hogy miért váltott ki a Rezešová-eset olyan hatalmas médiaérdeklődést. 3.3.3. Sztárkultúra, celebkultúra, sztárbotrány A balesetokozás és a felelősségvállalás elkerülésének kísérlete a tárgyalóterem- ben, vagyis a Rezešová-ügyet megalapozó normasértés sztárbotránynak tekint- hető, amennyiben itt is arról van szó, hogy egy ismert személyiségnek publikussá válik a magánélete, és megtudjuk róla, hogy áthágta az erkölcsi normákat A szak- irodalom összefoglalóan sztárbotránynak nevezi az ismert személyiségek norma- sértéseivel kapcsolatos médiabotrányokat, de ennek kapcsán beszélnünk kell a po- puláris kultúra központi fguráiról, a sztárokról, a celebekről is. „Az esszencialista elitkritika úgy tekint a tömegkultúrára, mint minden kulturális jó gyilkosára, a kulturális átmenet okozta összes lehetséges baj megtestesítőjére, elkövetőként pedig a csapból folyó sztárokat, illetve az azokat előállító producereket és kereskedelmi orgánumokat, a bulvárt 9 tHomPson, John B.: Scandals and Social Theory. In: lull, James – Hinerman, Stephen (szerk ): Media Scandals. New York, Columbia University Press, 1998 35–64