Page 105 - James Potter – Médiaműveltség

5. fejezet: A gyerekek mint speciális közönség 81 A reklámok előtt megjelenített fgyelmeztetések, amelyek a gyerekeket megszó- lítva közlik, hogy a műsort most megszakítják, és reklám következik, általában nem működnek jól a 7 évesnél fatalabb gyerekek esetében, mert ők még nem egé- szen értik, mi a reklám. Ugyanakkor, ha a fgyelmeztetés mind képileg, mind han- gilag megjelenik, a gyerekek jobban érzékelik azt, mint ahogy akkor is, ha az ő nyelvezetükhöz igazítják a szövegezést – ilyenkor sokkal jobban megértik. Máso- dikos vagy harmadikos korára a legtöbb gyereknek sikerül már különbséget tennie a műsorok és a reklámhirdetések között. A kognitív érés, a tapasztalat és a kriti- kus készségek aktív alkalmazása segítségével a gyerekek ekkor már gond nélkül felfogják a reklámok célját, és megkülönböztetik azokat a műsortartalmaktól. Miközben a gyerekek értelmében a reklámozás céljának felfogása kifejlődik, azok kritikus értékelésének képességét is kifejlesztik magukban. Negyedik osztá- lyos korukra már egészen kialakul bennük a kritikus-szkeptikus álláspont a reklá- mozással kapcsolatban. Ezenkívül cinikussá is lesznek a reklámok hihetőségét il- letően, s kialakul bennük az érzés, hogy a hirdető cég hazudik nekik azért, hogy rávegye őket a termék megvásárlására, amely viszont nem is annyira vonzó, mint amilyennek a reklámhirdetés beállítja. Ez a szkepszis azonban általában az általuk már megtapasztalt termékek körére korlátozódik. A számukra ismerős játékok ese- tében például nagyfokú, hiszen vélhetően van már valós tapasztalatuk ezekkel, és megtanulták, hogy a reklámokban túlzó állítások is megjelennek róluk. Ugyan- akkor a gyerekek sokkal kevésbé szkeptikusak a gyógyászati vagy táplálkozási termékekkel kapcsolatban, ami érthető is, hiszen sokkal kevesebb a szakirányú tu- dásuk ezekről a termékekről, és így kisebb alapjuk van a szkepszisre. 8-10 éves korára a legtöbb gyermekben kifejlődik már a fktív történetek meg- értésének képessége. Értik, miként befolyásolják a szereplők céljai a történet ala- kulását, és hogyan változnak meg a szereplők annak következtében, ami történik velük. Az ilyen korú gyerekek már nemcsak a fzikai vonásokra korlátozódva is- merik és értik a szereplőket, hanem személyiségük jellemzői mentén is. 10-12 éves korukra pedig már alapszintű felfogással bírnak a televízió gazdasá- gi természetéről. Átlátják, hogy a különböző cégek gyártják a médiaüzeneteket, és hogy ezt profttermelési célzattal teszik. Érzelmi fejlődés Az érzelmek szorosan összefüggenek az értelemmel (Goleman, 1995). Függetlenül attól, hogy milyen kultúrában nevelkedtünk, valamennyien fel tudjuk ismerni magunkban és másokban a düh, a szomorúság, a félelem, az élvezet, a szeretet, a meglepetés, az undorodás és a szégyen alapvető érzéseit. Bár az érzelmeket nem úgy „tanuljuk”, ahogy a szavak felismerését, mikor olvasni tanulunk, mindeneset- re az érzelmek kezelésében is vannak fejlődési szakaszok, amelyek az érzelmi érettség szintjeit jelölik.