Page 103 - James Potter – Médiaműveltség

5. fejezet: A gyerekek mint speciális közönség 79 Az érés folyamatára úgy is gondolhatunk, mint egy sor kapura, amelyeken a magasabb fokú médiaműveltség felé törekedve áthaladunk. Amikor az egyik kapu- hoz elérünk, addig kell várakoznunk előtte, amíg el nem érünk egy bizonyos érett- ségi szintet, amikor is a kapu kitárul, és mi továbbhaladhatunk. A kognitív, ér- zelmi és erkölcsi kapuk egész sora létezik. Ezek egy-két évente tűnnek fel a gyermekkor során, időlegesen visszatartva bennünket a médiaműveltség korai sza- kaszaiban A legtöbb ember például nem képes megtanulni olvasni 4-5 éves kora előtt, mivel elméje még nem érte el azt az érettségi szintet, amelyen az olvasás el- érhetővé válik. Ha kétéveseknek próbálunk meg olvasást tanítani, az igencsak frusztráló tapasztalat lesz Akármilyen keményen dolgozik ezért a tanár vagy ma- guk a gyerekek, nem sokra fognak menni, mert az elméjük ezen a ponton még nem elég érett ahhoz, hogy ezt a feladatot teljesíteni tudják. Amikor azonban a gyermek értelme megérik rá, hogy az adott készséggel élni tudjon, az olvasás gya- koroltatása elkezd eredményt produkálni Kognitív fejlődés Egészen fatal korban az értelmünk még nem elég fejlett ahhoz, hogy az olyan el- vont gondolatokat megértsük, mint amilyenekre például a matematikai műveletek- hez szükség van. Egy ilyen művelet végrehajtása (például kiszámolni, mennyi öt- ször öt) nagyon nehéz feladat egy négyévesnek, viszont néhány röpke évvel később nagyon is könnyű lesz már. A gyermekkori kognitív érés témájának legbefolyásosabb alakja a svájci pszi- chológus, Jean Piaget volt. Évek kutatómunkájával Piaget megállapította, hogy a gyermek értelme születéstől körülbelül 12 éves koráig érik meg, amely idő alatt számos beazonosítható stádiumon megy keresztül (P. K. Smith és Cowie, 1988). 2 éves korig a gyermek a szenzomotoros szakaszban van, majd ezután jön a műve- letek előtti szakasz, amely 2-től 7 éves korig tart. Ezután a konkrét műveleti sza- kasz következik, majd 12 éves korban a formális műveleti szakasz, amely már a felnőtt kognitív érettség szintjének tekinthető. A szakaszok mindegyikében addig fejlődik a gyermek értelme, amíg egy adott új kognitív feladatsor megoldására ké- pessé nem válik. A konkrét műveleti szakaszban például (7–12 éves korban) a gye- rekek képesek a tárgyakat sorrendbe tenni Ha ezt a készséget 3 éves gyereknek próbálnánk megtanítani, kudarcot vallanánk, bármilyen egyszerűen vagy egyér- telműen magyaráznánk is neki. Egy másik, szintén a gyermekkor során kifejlődő készség a konzerváció, amely az arra való képesség, hogy felismerjük, egy adott tárgy bizonyos tulajdonságai állandóak, még ha a tárgy megjelenése át is alakul (Pulaski, 1980). Mondjuk azt például a gyerekeknek, hogy csináljanak két egyfor- ma méretű agyaggolyót. Azután az egyikből sodorjanak egy hosszú, vékony kí- gyóformát, majd kérdezzük meg tőlük, melyik formában van több agyag. A kisebb gyerekek erre azt mondják, hogy a kígyó nagyobb, mint a golyó, mert az hosszabb.