Page 107 - James Potter – Médiaműveltség

5. fejezet: A gyerekek mint speciális közönség 83 Buijzen, 2011). Mivel a reklámok igen nagy hányada az érzelmek manipulálására alapoz, minél többet tudunk az emberek érzelmi fejlődéséről, annál jobban tudunk segíteni nekik abban, hogy ezzel a fajta üzenettel megbirkózzanak. Erkölcsi fejlődés Erkölcsi síkon is fejlődünk, hiszen senki sem születik úgy, hogy már birtokában van a morál kódja, amellyel megállapíthatja, mi a jó és mi a rossz. Ezeket még kisgyerekkorunkban meg kell tanulnunk, amit a gyerekek különböző szakaszok- ban tesznek meg. Piaget-hoz hasonlóan Lawrence Kohlberg is a gyerekek fej- lődését tanulmányozta, ám míg előbbi a kognitív fejlődésre, addig utóbbi az er- kölcsi fejlődésre koncentrált. Szerinte az erkölcsi fejlődésnek három szintje van: a prekonvencionális, a konvencionális és a posztkonvencionális szint. A legfon- tosabb a „konvencionális” szint, amelyben a tisztesség, őszinteség, fgyelmesség, becsület formálódik – ezek tipikusan a jó ember jellemzői (Kohlberg, 1966 és 1981). A prekonvencionális szint 2 éves kor körül kezdődik, és körülbelül 7 vagy 8 éves korig tart. Ez az az időszak, amikor a gyerekek valamilyen felsőbb tekintély- től függenek, aki megmondja nekik, mi a rossz és mi a jó. A gyermek lelkiisme- rete tehát külső irányítás alatt van. A gyerekek sokféle viselkedésformát kipróbál- nak, és várják, hogy mások megmondják nekik, hogy az jó volt vagy rossz. A konvencionális szinten a gyerekekben kifejlődik a saját lelkiismeretük, mi- közben elsajátítják, mi a jó és mi a rossz. Különbséget tesznek az igazság és a ha- zugság közt. A büntetés fenyegetése azonban továbbra is erős motiválójuk. A posztkonvencionális szintet már a serdülőkor közepén is megkezdhetik. Ezen a szinten a serdülők megpróbálnak a jót és rosszat meghatározó konvencionális normákon túllépni, amikor erkölcsi dilemmákkal találkoznak. Alapvető elveket keresnek, amelyek a konvencionális normákat alátámasztják, s ehhez az elvont fogalmak mentén való gondolkodni tudás is szükséges. Túllépnek a „mit”-en, és inkább a „miért”-en gondolkoznak el mélyebben. E szint szakaszait tehát az jel- lemzi, hogy a társadalmi/társasági lelkiismeretesség fontosabb, mint a merev tör- vényes alapelvekhez való ragaszkodás A Kohlberg-féle szintek nem rögzített lépések, amelyeket mindenki azonos sor- rendben tesz meg. Ha bizonyos problémák és hangulatok úgy hozzák, előfordul, hogy ezek a lépések variálódnak. Ugyanakkor mindegyik szint nagyon különböző, és ezek hierarchikus sorrendben állnak, oly módon, hogy a fejlettebb egyén vélhe- tően a magasabb szintek szerint cselekszik. Gilligan (1992) továbbfejlesztette Kohlberg elgondolásait, állítva, hogy az erköl- csi fejlődés nemenként eltérő. A férfak jellemzően jogokra és szabályokra alapoz- zák erkölcsi ítéleteiket, míg a nők inkább a törődés és az együttműködés jegyében