Page 108 - James Potter – Médiaműveltség

84 II. rész: A közönség gondolkoznak. Konfiktushelyzetben ezért a nők jellemzően a kapcsolatok meg- óvására törekednek, míg a férfak inkább erkölcsi szabályt keresnek, és azt próbál- ják alkalmazni, még ha ezzel ártanak is a kapcsolatnak. Vizsgáljuk meg ezeket a szinteket egy médiapéldán keresztül. Joey egy kisgye- rek, akinek a családja megengedi, hogy sokat játsszon versenyzős, agresszív video- játékokkal, és hogy sokat nézze a tévét felügyelet nélkül. Nincs mellette se szülő, se más felsőbb tekintély, aki segítene neki feldolgozni az üzeneteket, vagy aki al- ternatívákat mutatna neki mindarra, amit a média világa megjelenít. Ezért erkölcsi fejlődését a prekonvencionális szakaszokban a televíziós üzenetek témái alakítják, vagyis javarészt rajzflmek, akció-/kalandflmek és szituációs komédiák. Ettől az állandó terheléstől, amelyet az ilyesfajta műsorok és értékek fejtenek ki rá, Joey nagy valószínűséggel a következő erkölcsi leckéket tanulja meg: az agresszió (mind fzikai, mind verbális formájában) elfogadható és sikert hozó módja a problémák megoldásának; kevés intenzív munkával mindenki sikeres lehet, vagyis gazdag, befolyásos és híres; a családi kapcsolatok tele vannak konfiktussal és hazugság- gal, de ettől még mindenki szereti egymást; a romantikus kapcsolatok pedig izgal- masak, de felszínesek és időlegesek. A konvencionális szakaszba lépve Joey viselkedését javarészt ezek az erkölcsi leckék fogják meghatározni. Úgy érzi, mások tetszését úgy lehet legjobban elérni, ha valaki vicces, veszélyesen él, és sok-sok kortárskapcsolata van. Joey végül eljut a késői serdülőkorba, és a posztkonvencionális szakaszokhoz ér, amikor is elkezd olyan kérdéseket feltenni, mint: Hogyan oldhatom meg erköl- csi dilemmáimat úgy, hogy nem kizárólag önző alapon döntök? Hogyan élhetek úgy, hogy azzal általában véve a társadalom javát szolgáljam? Joey erkölcsi fej- lődése és az általa levont tanulságok alapján elég valószínűtlen, hogy ezek a posztkonvencionális szakaszbeli kérdések őt egyáltalán érdekelni fogják. Valószí- nűleg megragad a konvencionális szakaszban, és továbbra is az óvodáskori tévéné- zés közben megtanult elvek alapján fog erkölcsi döntéseket hozni. Ez a példa azt mutatja, hogy miközben az ember öregszik, egyre bonyolultabb erkölcsi gondolko- dásra válik képessé, de ha nem érez/kap elég motivációt, hogy ezen az úton to- vábbhaladjon, el fog akadni egy alsóbb szinten. Tapasztalathiány A gyerekeket úgy szokás kezelni, mint akiknek kevesebb evilági tapasztalatuk van. Dorr (1986) például erre alapozza érvelését, miszerint a gyerekek a műsortar- talmakat helytálló „információként” fogadhatják el, miközben más, nagyobb tudá- sú nézőtársaik tudják, hogy nem azok. A legtöbb dologgal kapcsolatban a gyere- keknek nem volt még annyi idejük tudástáruk kifejlesztésére, mint a serdülőknek vagy a felnőtteknek. Ezért is olyan fontos az általános iskolai képzés – hiszen a