Page 173 - James Potter – Médiaműveltség

7. fejezet: A gazdasági perspektíva 149 A digitalizálás továbbá lehetővé teszi a nagyobb tömegű adat vagy többrétegű tar- talom becsomagolását egyetlen termékbe Manapság már egy DVD-n megvehe- tünk egy egész flmet, sőt lehetnek rajta interjúk a szerzővel, a rendezővel, a sztá- rokkal, lehetnek rajta kivágott jelenetek, rendezői vágás, alternatív befejezések és így tovább Közönségépítés Mivel a kereskedelmi média többsége számára a reklám az első és legfontosabb bevételi forrás, a médiavállalatok arra vállalkoztak, hogy olyan közönségeket épí- tenek, amelyek bérbe adhatók, mert kívánatosak a reklámozók számára. A közön- ség építéséhez fel kell ismerni, hol van igény szórakoztatásra és információra, az- után az ilyen termékeket és szolgáltatásokat kell felkínálni az igények kielégítésére Ez általában kétféleképpen lehetséges. Egy médiacég alkalmazhat (a) mennyiségi közönségstratégiát (vagyis megpróbál olyan nagy általános közönséget bevonzani, amekkorát csak tud) vagy (b) minőségi közönségstratégiát (vagyis megpróbál bi- zonyos fajta rétegközönséget bevonzani). Az uralkodó tömegmédia cégei a múltban tipikusan mennyiségi közönségstra- tégiát alkalmaztak. Megpróbáltak olyan tartalmat bemutatni, amiről úgy érezték, a legnagyobb számú embert vonzza be, nem törődve azzal, kik ezek; egyszerűen csak a lehető legtöbb embert akarták. Így tettek a kereskedelmi tévéhálózatok a múltban, különösen főműsoridőben (este 8-tól 11-ig, mindennap). Az a fő- műsoridőben leadott műsor, amely 11-es besorolást kapott, már bukásnak számí- tott. Ez azt jelenti, hogy a háztartások 11%-a – vagyis „csak” 19 millió ember nézte. Bár ez több, mint ahányan a Chorus Line című fergeteges Broadway- musicalt összesen látták az alatt a kivételesen hosszú idő, tíz év alatt, amíg játszot- ták, a televíziós hálózatok nem érték be ilyen kicsi közönséggel. Egyetlen pontnyi különbség a besorolásban egy adott szezonon belül akár 100 millió dollárt jelent- hetett a reklámbevételek terén az adott hálózatnak, így erős volt a motiváció, hogy a közönséget a lehető legnagyobbra duzzasszák. Ez a mennyiségi közönségstraté- gia azonban irreális a televíziós műsorszórás számára, és a jelek azt mutatják, hogy ez az ágazat is rétegközönség-orientált megközelítésre törekszik már csak- úgy, mint a többi. A rétegközönségek kialakítása A rádió és a magazin ágazata sok éven át volt igen sikeres a rétegközönségek ki- alakításában. Az előző fejezetben volt szó arról, hogy a rádiótól a televízió vette át a domináns médium szerepét a múlt század közepén Hogy a hanyatlást megállítsa és adaptálódjon, a rádió a mennyiségiről a minőségi közönségstratégiára váltott, és