Page 176 - James Potter – Médiaműveltség

152 III. rész: Az iparág dott vállalatok, amelyek új cégeket fnanszíroznak, elégedettek, ha befektetéseik 20%-a sikeres. Az újmédia-üzletágakban különösen magas a kockázat, így például az internetes startup cégeknél, és még azoknál a már kiépült cégeknél is, mint a hollywoodi flmek gyártói, amelyeknek folyamatosan új üzeneteket kell kifejleszte- niük. Kevés az olyan hollywoodi flm, amely képes annyit termelni a jegypénz- tárakban, hogy azzal a kezdeti gyártási költségeit fedezni tudja, és az Egyesült Államokban évente bemutatott flmek kevesebb mint 2%-a éri el a 80%-os jegy- pénztári megtérülést (Schumpeter, 2011). Hogyan csökkentik a médiavállalatok annak a kockázatát, hogy üzeneteik eset- leg nem vonzanak be elég nagy közönséget ahhoz, hogy fedezzék a gyártási költ- ségeket? A média cégei a közelmúltban fgyelmüket a marketingkoncepcióra te- relték. Ahelyett, hogy az üzenetekkel kezdenék, és aztán keresnének hozzájuk közönséget, a médiacégek a közönség igényeivel indítanak, és azután ezeknek megfelelően hoznak létre üzeneteket. A marketingkoncepció birtokában a mene- dzserek felméréseket végeznek, hogy azonosítsák az egyes rétegközönségeket, az- után pedig megtudják, melyek a kiszolgálatlan igényeik. Ezután a média olyan üzeneteket fejleszt ki, hogy a korábban kiszolgálatlan igényeket kiszolgálja. Ha a felmérésekkel indítanak, és ezt követi a termékfejlesztés, akkor csökken a kocká- zata annak, hogy a piacra bocsátott üzenetek elbuknak. A médiaipar gyakran alkalmazza ezt az eljárást. A kutatók felmérik, mi az, ami működik, aztán olyan műsorokat fejlesztenek ki, amelyek folytatásai vagy hason- másai a sikeres műsoroknak. A magazinok ágazatában is az a rend, hogy egy nagy konglomerátum teszteli a piacot a kiszolgálatlan magazinigényeket keresve, majd ha találnak ilyet, a cég kifejleszt egy olyan magazint, amellyel azt a bizonyos ré- tegközönséget elérheti, aztán pedig kiadja ezeket a fogyasztókat a reklámozók egy válogatott csoportjának, akik üzeneteiket kimondottan ehhez a közönséghez akar- ják eljuttatni. Hollywood bolondul a folytatásokért, mert az csökkenti a kockáza- tot. Ezért van az, hogy számuk évről évre növekedik. 2011-ben minden idők leg- magasabb számát érték el a folytatások, amikor a nyár folyamán minden második héten újabb hollywoodi flmsiker folytatása jelent meg (Lussier, 2011). A Pókem­ ber 2 gyártása például 200 millió dollárba került (lásd a 7.5. táblázatot), ami hatal- mas befektetés. Ezt azonban az első néhány hét alatt vissza is termelte a jegypénz- tárakban, és azután további 370 millió dollárt tett még hozzá az összes bevételi forrásból merítve a következő néhány év folyamán. Ebből a sikerből kiindulva a producerek elkészítették a Pókember 3-at is, méghozzá 258 millió dolláros költ- ségvetésből, és ez a flm még több pénzt hozott nekik (Sammy, 2012).