Page 211 - James Potter – Médiaműveltség

9. fejezet: Hírek 187 termékeinek promóciójába illeszkednek. Kaniss (1996) például kritizálta a Phila- delphia körzetében bemutatott hírműsorokat, rámutatva, hogy 1996 novemberében a helyi CBS csatornához tartozó tévéállomás kilenc tudósítást adott le a Titanicról, vagyis arról a hajóról, amely 84 évvel a szóban forgó „hírek” előtt süllyedt el, vi- szont tárgyát képezte a CBS csatorna egy kisflmsorozatának. A philadelphiai ABC-tag csatornáról pedig kiderült, hogy gyakran mutat be „híreket” Mickey egérről – az ABC-hálózat ugyanis a Disney tulajdonában van. Sok televíziócsoport helyi tagjáról derül ki, hogy sokszor ad le olyan tudósításo- kat, amelyek a hálózatuk sorozatainak sztárjairól szólnak, és gyakran mutatnak be olyan „színes híreket”, amelyek témájukban az azonos estén a hálózatban bemuta- tandó tévéflmekkel kapcsolatosak. A marketing perspektívája. A hírszerkesztőségek körében az egyik legnagyobb vita tárgyát képezte, hogy vajon azt kell-e szolgáltatni a hírek közönségének, amiről az újságírók azt gondolják, hogy igény van rá, vagy azt, amit a közönség akar. Ez a vita alapjában véve arról szól, hogy kié a hatalom, hogy eldönthesse, mi számít hírnek. Az újságírók a szakmai felelősség perspektívájából kiindulva amellett érvelnek, hogy ők a szakértők, ezért nekik kell eldönteniük, mi a fontos, vagyis miből legyen hír. Az újságírók felelősséget éreznek azért, hogy a közönsé- get tudósítsák a legfontosabb és legjelentősebb napi eseményekről, hogy az embe- rek ezen információk birtokában jobb döntéseket hozhassanak az adott társada- lom tagjaiként. Akik például így látják a dolgot közülük, azok arra törekednek, hogy alaposan informálják a közönséget az elnökjelöltekről és a kampányok köz- ben felmerülő vitatémákról, hogy a szavazók informáltabb döntést hozhassanak. Az ilyen újságírók megpróbálják a kormány rendelkezéseinek gazdasági feltételeit és következményeit, a társadalmi változások mintázatait és más nagyobb léptékű témákat is elmagyarázni, hogy a nagyközönség az egyes témák kontextusát is lát- hassa A bonyolult témák ilyen alapos kidolgozásának azonban van egy veszélye is: az ilyen tudósításokat a közönség tagjainak nagy része könnyen unalmasnak minősíti. Ezzel ellentétben a hírközlő szervezetek üzleti vezetői amellett érvelnek, hogy a nagyközönség a legfontosabb, mivel ha nem azt az információt kapja, és nem olyan formában, ahogy akarja, a nagyközönség nem fogja az adott hírközlő szervezetet pénzével és idejével támogatni. A marketing perspektívájából kiindulva az üzleti vezetők úgy gondolják, hogy a hírközlésben dolgozóknak nagyon kell ügyelniük arra, hogy milyen történetek és bemutatási módok vonzhatják be a legnagyobb közönséget minden egyes rétegközönségen belül. Azok az újságírók például, akik a marketingperspektíva szerint dolgoznak, jobban hajlanak arra, hogy olyan törté- neteket adjanak közre, amelyek nagy közönségek fgyelmét vonzzák magukra, ki- emelve az esetlegesen sokkoló hatású, szokatlan elemeket. Ez a marketingperspek- tíva sok újságíróval hitette el, hogy a nagyközönség több „színes hírre” vágyik, mint amennyit a kormányról, a gazdaságról vagy politikai vitákról szeretne kapni.