Page 42 - James Potter – Médiaműveltség

18 I. rész: Bevezetés személyünket: olyankor, amikor azokat a dolgokat vizsgáljuk meg, amelyeket egyébként természetesnek veszünk, s új meglátásokat szerzünk ezekről, melyeket felhasználva újraprogramozzuk mentális kódunkat. Ez az újraprogramozás kijavít- ja a hamis információkat, az uniformizált vélelmeket és az ártalmas viselkedésfor- mákat. Mentális kódjaink átprogramozása után visszaállhatunk az automatikus feldolgozásra, ahol a már javított kódjaink jobban tudnak segíteni információszer- zési és szórakozási céljaink elérésében. Tudástár A tudástár rendszerezett információkészletek összessége memóriánkban Az isme- retstruktúrák sohasem spontán módon jönnek létre, ezeket nekünk kell elővigyá- zatos, pontos munkával felépítenünk. Nem pusztán tények halmazairól van szó, ezek ugyanis átgondolt terv szerint összeállított információelemekből állnak fel, struktúrájuk pedig segít bennünket a minták felismerésében. Ezeket a mintákat térképként használjuk ahhoz, hogy további információkat találjunk, és ahhoz is, hogy előkeressük a korábban már az ismereteink közé eltárolt információkat. Az információ elengedhetetlen összetevője tudástárunknak, de nem minden in- formáció egyformán hasznos tudástárunk bővítéséhez. Némely információ megle- hetősen felületes, így például a tévéműsorok címei vagy a népszerű slágerek dalla- mai. Ha valaki csak ezeket a felszíni információkat ismeri fel, pl. a televíziós show-műsorok zeneszövegeit, a flmszereplők és színészek nevét, műsorok díszle- teit és hasonlókat, akkor minimális médiaműveltséggel rendelkezik, mivel ezek az információk csak a „mi?” kérdésére adnak választ. Sokkal hasznosabb információ- kat kapunk a „hogyan?” és „miért?” kérdések megválaszolásakor. De ne feledjük, valamit a „mi?”-ről is tudnunk kell, mielőtt mélyebbre ásunk a „hogyan?” és a „miért?” kérdésében. A hétköznapi nyelvezetben az információt és a tudást gyakran szinonimaként használjuk, de ebben a könyvben teljesen eltérő jelentésük van. Az információ tö- redékes és átmeneti, míg a tudás strukturált, szervezett és inkább tartós jellegű. Az információ az üzenetekben lakozik, míg a tudás az ember elméjében. Az infor- máció értelmeznivalóval szolgál az egyén számára, míg a tudás azt adja vissza, amit már értelmeztünk Az információt tények alkotják. A tények önmagukban csak annyira számíta- nak tudásnak, amennyire egy rakás gerendát faháznak lehet tekinteni. A tudáshoz struktúra szükséges, amely összefüggéseket biztosít, és így a jelentést adja. Az üzenetekre gondoljunk úgy, mint nyersanyagra, készségeinkre pedig szerszámok- ként, amelyek segítségével a nyersanyaggal csinálunk valamit. Ez a „valami” azt a célt szolgálja, hogy kinyerjük az üzenetekből az információt, majd tudássá formál- juk, azaz hogy úgy alakítsuk át az információt, hogy az beleilleszkedjen tudástá-