Page 45 - James Potter – Médiaműveltség

2. fejezet: Médiaműveltség: médiatudatos megközelítés 21 gáljuk az üzenetet alkotó részeket. Például egy újsághír esetén elfogadhatjuk, amit az újságíró mond, de elemezhetjük is a történetet a teljesség kedvéért, méghozzá úgy, hogy részeire bontjuk: kicsoda, mit, mikor, hol, miért és hogyan tett – s mind- ezt annak érdekében, hogy megállapíthassuk, a történet kerek egész-e vagy sem. Az értékeléssel megítéljük az egyes elemek értékét. Ennek során az üzenet egy elemét egy általános standarddal vetjük össze. Amikor szakértői véleménnyel ta- lálkozunk a média üzeneteiben, egyszerűen megjegyezhetjük és magunkévá tehet- jük azt, de ki is emelhetjük az üzenetből az információt hordozó elemeket, és ösz- szevethetjük a saját standardjainkkal. Ha megfelelőnek bizonyulnak, vagy meg is haladják a saját standardjainkat, arra a következtetésre jutunk, hogy az üzenet – és az ezzel kifejezett vélemény – helyes. Ha azonban a vizsgált alkotóelemek nem érik el a saját standardjaink szintjét, akkor az üzenetet nem tartjuk elfogadha tónak. 2.1. ábra: A médiaműveltséghez szükséges hét készség 1 Elemzés – az üzenet értelmes elemekre bontása 2 Értékelés – egy adott elem értékének megítélése az üzenetelem valamely standarddal való összevetésével 3. Csoportosítás – a lényeget megragadó elemek meghatározása; az egyes elemcsoportok közti különbség megállapítása 4 Indukció – egy adott mintázat kivetítése az alkotó elemek kisebb csoport- jára, majd a mintázat általános érvényesítése a csoportban lévő összes elemre 5. Dedukció – általános elvek használata egyedi jelenségek megmagyarázá- sára 6. Szintézis – az elemek csoportosítása egy új struktúrában 7. Absztrakció – az üzenet lényegi részének rövid, egyértelmű és pontos leírása, kevesebb szóval, mint amennyit maga az üzenet tartalmaz Nagyon sokszor bizonyították már, hogy az emberek egyszerűen elfogadják a mé- diában hallott véleményeket anélkül, hogy saját maguk értékelnék azokat. Példa erre az a széles körben elterjedt nézet, miszerint az Egyesült Államokban nem iga- zán jó az iskolarendszer, és ennek egyik jelentős oka az, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek a médiával, különösen a televízió előtt. A(z Amerikai) Nemzeti Neve- lésügyi Statisztikai Központ (National Center for Education Statistics – NCES) a szövetségi kormányzat egyik hivatala, amely szabványos vizsgálatokkal évente méri az amerikai fatalok tudásszintjét az olvasás, a matematika és a természettudo- mányok terén, majd ezeket a szinteket összehasonlítja más országok fataljainak tudásszintjével. A 2009-es oktatási állapotfelmérés jelentése szerint az Egyesült Államok fataljai 28 országból a 8. helyen állnak olvasási, 29-ből a 24. helyen