Page 49 - James Potter – Médiaműveltség

2. fejezet: Médiaműveltség: médiatudatos megközelítés 25 negatív hatással van más emberekre, és az az irreális vélekedés is, miszerint a mé- dia okolható más emberek erőszakos viselkedéséért. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ha engedélyezzük az olyan közérdekű hirdetéseket a televízióban, amelyek az óvszer használatáról szólnak, a gyermekek számára ez azt üzeni, hogy a nemi kapcsolatok létesítése engedélyezett, sőt dicséretes. Ez egyértelműen túlzás. Ugyanakkor az emberek alábecsülik a média rájuk gyakorolt hatását: a megkérde- zettek 88%-a gondolja úgy, hogy a média rá személy szerint semmilyen hatással nincs. Ezek az emberek azzal érvelnek, hogy a média a szórakozás és kikapcsoló- dás elsődleges csatornája, így semmilyen negatív hatása nincs. Azok, akik így gondolják, azt mondják, hogy órák százait töltötték el bűnügyi műsorokat nézve, és mégsem lőttek le még senkit, és bankot sem raboltak. Bár ez igaz lehet, ez az érvelés nem bizonyítja teljes mértékben, hogy a média semmilyen hatást nem gya- korol rájuk, azon a hibás feltevésen alapul ugyanis, hogy a média csakis kirívó, negatív, viselkedésben megnyilvánuló hatásokat vált ki, amelyeket könnyű felis- merni. Azonban ennél sokkal többfajta hatás létezik: például az, hogy olyan téves benyomást keltenek az emberekben, hogy a bűnözés a valóságosnál komolyabb probléma, vagy hogy a legtöbb bűncselekmény erőszakos. A szintézis azt jelenti, hogy az egyes elemeket egy új struktúrába csoportosít- juk. Ez egy alapvető készség, amelyet akkor használunk, amikor felépítjük és fris- sítjük tudástárunkat. Amikor új információt fogadunk be, az gyakran nem illesz- kedik a meglévő ismereteink közé, ezért az ismereteinket hozzá kell igazítani az új információhoz. Ily módon a szintézis eljárása arra használja fel a média üzeneteit, hogy újraalakítsa, fnomítsa és frissítse ismereteinket a világról. Az absztrakció során egy rövid, világos és pontos leírást hozunk létre, meg- ragadva az üzenet lényegét, méghozzá sokkal rövidebb formában, mint maga az üzenet. Amikor tehát egy médiaüzenetről beszélünk valakinek, vagy csak fel- idézzük azt a gondolatainkban, absztrakciós képességünket használjuk. Eme ké- pesség megfelelő használatának kulcsa az arra való készség, hogy a lehető leg- rövidebb leírással megragadjuk egy médiaüzenet átfogó értelmét vagy lényegi gondolatát A médiaműveltség defníciója Most, hogy lefektettük a médiaműveltség alapjait azáltal, hogy rögzítettük a há- rom alapvető építőkövét, elérkezett az idő, hogy megadjuk formális defnícióját is. A médiaműveltség azon perspektívák készlete, melyeket aktívan használunk, ami­ kor a tömegkommunikációs rendszerekkel kapcsolatba kerülünk, és a bennünket elérő üzeneteket értelmezzük. Látásmódjainkat tudástárunkból építjük fel. Tudás- tárunk felépítéséhez eszközökre, nyersanyagra és hajlandóságra van szükségünk Az eszközök a készségeink, a nyersanyag a médiából és a világból származó infor- máció, a hajlandóság forrása pedig saját személyes locusunk.